Szaporodnak a II. János Pál-relikviák

Robert Kubica Forma-1-es autóversenyző egy medált őriz, benne a néhai pápa köpenyének egy darabjával és vérének egy cseppjével. Az ereklyét egy olaszországi versenyen elszenvedett baleset után Stanislaw Dzsiwisz krakkói érsektől kapta, aki 1966-tól volt Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa személyi titkára egészen az egyházfő 2005-ben bekövetkezett haláláig. A krakkói Isteni Kegyelem-templom szentélyében egy új oltáron kis fiolában szintén ott lesz a lengyel pápa vére, amelyet a titkára és barátja adományozott.

Vannak azonban bírálók, akik elutasítják az ereklyék imádatát, mondván, hogy az a középkor és a barbár idők gyakorlatára emlékeztet. Mások úgy vélik: Dziwisz azzal, hogy ereklyéket épít be II. János Pál kultuszába, leegyszerűsíti egy összetett és sokszínű egyéniség emlékezetét. "A relikviákra abban az időben volt szükség, amikor az emberek nem tudtak írni vagy olvasni - érvel az ereklyék terjesztése ellen határozottan felszólaló Krzysztof Madel jezsuita pap a Krakkóhoz közeli Nowy Sacz-ból. - Azzal, hogy egy krakkói templom oltárán fiolát helyeznek el II. János Pál vérével, visszatérünk a középkorba, a csodákon alapuló katolicizmushoz."

Az ereklyék tisztelete a kereszténység kezdetére nyúlik vissza, amikor a hívők sokszor titokban gyűltek össze, mártírok sírjánál, hogy elkerüljék az üldözést. Amikor a keresztények szabadabban gyakorolhatták hitüket, templomokat építettek a városokban, de a mártírok maradványait nélkülözhetetlennek tartották, és bevitték őket a templomokba. Idővel az olyan tárgyak, mint annak a keresztnek az állítólagos darabja, amelyre Jézust feszítették, a szentek csontjai, vagy éppen a Keresztelő Szent Jánosénak mondott koponya, tömegével vonzották a zarándokokat a székesegyházakba, és jelentős bevételi forrássá váltak. Lengyelországnak is vannak fontos ereklyéi, köztük Bobola Szent András, 17. századi mártír mumifikálódott feje, amelyet a róla elnevezett varsói templomban üvegdobozban őriznek.

Zbigniew Mikolejko vallástörténész szerint II. János Pál emlékének életben tartását jobban szolgálnák a kevésbé színpadias eszközök. Az egyháznak a pápa tanítását kellene terjesztenie, megismertetni életét a hívőkkel, amelyben egyaránt jelen volt a II. világháborús német megszállás alatti szenvedés, a kommunista korszak nehézségei, a szegénység és az édesanyja korai elvesztése. "Modern ember volt, aki drámai időket élt át, és az akkori emberek kollektív sorsának szimbólumaként kellene tekinteni rá, nem pedig mint varázslatos dolgok forrására" - fejtette ki a történész az AP hírügynökségnek.

A sok bírálat közepette a krakkói érsek kiállt az ereklyék bevezetése mellett. "Szükségtelen vita övezi ezeket az ereklyéket, feltárva a történelem és az egyházi hagyományok ismeretének hiányát - jelentette ki március elején. - A Szentatya vére a legnagyobb ereklye, amely megmaradt nekünk: mérhetetlen szeretetének és irántunk való odaadásának kifejeződése, egyben alkalom arra, hogy egyesüljünk az általunk szeretett személyben. Egy áldott személyen keresztül könnyebben eljutnak imáink Istenhez."

Piotr Sionkónak, a krakkói II. János Pál Központ szóvivőjének közlése szerint a vért, amelyet a krakkói templom oltárába beépítenek, orvosi vizsgálat céljára vették le a római Gemelli kórházban nem sokkal János Pál 2005. április 2-án bekövetkezett halála előtt, és jelenleg Dziwisz tulajdona. A boldoggá avatás után az oltáron helyezik el. Dziwisz a nyilvánosság előtt nem szólt arról, van-e még vér a birtokában, illetve hogy miért tartotta meg a haldokló pápától orvosi célra levett vért. Hivatala visszautasította az interjúkérelmeket.

Miután II. János Pált a Vatikánban temették el, a hívő lengyelek azt mondják, hogy örülnek bármilyen ereklyének, amelyet meg tudnak szerezni. "II. János Pál egy szent, és megérdemli, hogy megmaradjon nekünk, elmehessünk hozzá imádkozni, és megkérni arra, hogy járjon közben az érdekünkben Istennél" - mondta a 89 éves varsói Irena Anders az amerikai hírügynökségnek. Szerinte az ereklyék nagyon fontosak, mert közelebb hozzák az elhunyt tisztelt személyt.

Jaroslaw Cielecki tisztelendő, a független, de egyházbarát Vatican Service News rádió vezetője szerint Dziwisz birtokában van az az ugyancsak véres reverenda, amelyet II. János Pál a merényletkísérlet idején viselt, és azt is ki fogják állítani Krakkóban. Cielecki szintén védelmébe vette az ereklyék tiszteletét, felidézve, hogy II. János Pál maga is imádkozott hozzájuk. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nem szabad talizmánokként kezelni őket, amelyek mentesítik az egyént attól, hogy eleget tegyen a hitélet támasztotta követelményeknek.

Kenneth l. Woodward, a Szenteket csinálni: miként határozza meg a katolikus egyház, hogy ki lesz szent, ki nem, és miért? című könyv szerzője szerint a vért tartalmazó fiola egész biztosan növelni fogja a krakkói templom tekintélyét - ez annak a több évszázados katolikus szellemiségnek az eredménye, amely nem választja külön a testet a lélektől. "Nagyon is illik a katolikus hagyományhoz. Érdekes lesz majd megfigyelni, hányan keresik fel, illetve viszik-e majd magukkal beteg hozzátartozóikat, ahogy például Lourdes-ban teszik" - vetette fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében