Széchenyi-díjat kapott Kun Miklós történész

Kun Miklós az indoklás szerint több évtizedes, az 1848-as forradalmak emigrációjának története, az egyetemes és a 19-20. századi orosz történelem összefüggéseinek bemutatása, elemzése terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói, oktatói munkássága elismeréseként kapta a magas tudományos kitüntetést.

"Eddig kétszer tüntettek ki, két nagyon konkrét dologért. Először amiért részt vettem a Terror Háza létrehozásában, másodszor pedig mert Viktor Juscsenko akkori ukrán elnök véleménye szerint eredményesen kutattam a 'holodomor', az ukrán nemzet elleni népirtás történetét. Most azonban több évtizedes munkám került mérlegre. Ott vannak a könyveim: magyarul, angolul, oroszul, görög és vietnámi nyelven. Ott a sok-sok televíziós dokumentumműsor, előadás, konferencia, a BBC-ben elhangzott kommentárok, a felsőoktatásban eltöltött évtizedek. Tettem a dolgomat. Most nagyon boldog vagyok" - mondta Kun Miklós, aki jelenleg Sztálin-trilógiájának második kötetén dolgozik.

A diktátor alkonya lesz a címe és a szovjet vezető életének 1945 és 1953 közötti periódusát öleli fel. "Időközben kutattam az Egyesült Államokban és ott számos publikálatlan forrásra bukkantam a második világháborút megelőző hónapokról. Többek között megtaláltam Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter titkos fotóalbumát, amely a Sztálinnál tett látogatás eredeti fényképeit tartalmazza" - ismertette a jelenlegi kutatásait a történész, hozzátéve: előbb-utóbb ebből az izgalmas dokumentumgyűjteményből is könyv lesz.

További terveivel kapcsolatban elmondta: "régen nem pihentem, ezért szeretném valahol a hegyekben, a tiszta levegőn jól kialudni magam. De az íróasztal, a szövegszerkesztő, a levéltári munka mindig fontosabb volt számomra. Talán egyszer, majd később" - jegyezte meg.

Kun Miklós 1946. július 11-én született a szovjetunióbeli Kasinban. 1969-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem orosz-történelem szakán szerzett diplomát, majd az ELTE-n, a Janus Pannonius Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított. 1988 és 1995 között a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 2004-ben átvette egyetemi tanári kinevezését, 2005 óta a református egyetem Kremlinológiai Intézetének igazgatója.

Kutatási területe a 19-20. századi kelet-európai és orosz történelem, Sztálin és Trockij életpályája, a hidegháború időszaka, Orwell munkássága, az orosz liberalizmus története, az 1956 és 1968 közötti időszak Kelet-Európában. 1976-ban a történettudomány kandidátusa lett, 1998-ban habilitált.

Főbb művei az Útban az anarchizmus felé (1982), 1917 - Egy év krónikája (1988), Buharin (1988), Kolcsak admirális vallomásai (1990), Nyikolaj Buharin - Cselovek i jevo epoha (1992), Prágai tavasz - Prágai ősz, 1968 (1998), Retusált történelem (1999), Az ismeretlen Sztálin (2002), Oroszország válaszúton. A diktatúra természetrajza (2005), Az ismeretlen 1968 (2008), A prágai tavasz titkos története (2008). Ő a magyarországi közreadója Bakunyin, Herzen, Trockij, Sztyepnyak-Kravcsinszkij, Taraszov-Rogyionov, Lihacsov és mások műveinek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”