Vasútfelújítás veszélyezteti az athéni Tizenkét Isten Oltárát
2011. február 25. 15:16
A görög régészek kilátástalan harcot vívnak az athéni Tizenkét Isten Oltára megmentéséért, amely könnyen elképzelhető, hogy a közelben folyó építési munkálatok áldozata lesz.
Korábban
A Pireusz-Kifisszia vasútvonal (ISAP) felújítási munkálatai az utóbbi évek egyik legizgalmasabb régészeti felfedezését tették lehetővé. Az archeológusok úgy vélik, hogy az Akropolisz északnyugati lejtőjén levő, az ősi agoránál talált maradványok a Tizenkét Isten Oltárához tartoznak. A felfedezés azonnal lázba hozta a görög régészeket, akik szerint ezzel akár az ősi Athén térképe is megváltozhat. „Thuküdidész csupán néhány emlékművet említ történelmi munkáiban” – mondta el Androniki Makri régész. „Ezek közül azonban csak keveset találtak meg. Ha azt kérdezik, mit kell nekünk, görögöknek tennünk ezekkel az emlékművekkel, akkor azt mondom: meg kell védeni és be kell mutatni őket” – tette hozzá.
A Tizenkét Isten Oltára szinten teljes egészében az ISAP-vonal alatt van eltemetve. A tervezők ugyan nem hagytak elég időt arra, hogy a szakemberek információt gyűjtsenek a területről, a régészek mégis „száz százalékig” meg vannak győződve, hogy az ásatások során az oltár egyes részei kerültek elő. „Az oltár régészeti jelentősége teljesen nyilvánvaló a kutatók előtt” – mondta el Angelos Matthaiou, a Hellén Epigráfiai Társaság elnöke. „A felszínre került új bizonyítékokat ilyen rövid idő alatt nem lehet teljesen megérteni – ezt a szakemberek is tudják. Nemcsak az oltár, hanem az agora korai történetét is alaposabban meg kell vizsgálni hozzá” – magyarázza Matthaiou.
Thuküdidész szerint az oltárt Peiszisztratosz uralkodása alatt a türannosz unokája készítette. A perzsa háborúk során az emlékművet lerombolták, s néhány évtizedig nem építették újjá. 1891-ben az Athén-Pireusz vasútvonal építésekor csak az agora egy kis részét tárták fel; a szakemberek akkor nem tudták megmondani, pontosan mely műemlékek vannak veszélyben, így nem is tették meg a szükséges óvintézkedéseket. A szakemberek ma azt mondják, hogy az építkezés idején kevés kár keletkezett a műemlékben, annak ellenére, hogy a sínek csak alig épültek magasabbra az oltárnál.
Az ISAP vezetői a munkálatok befejezését szorgalmazzák, a régészek viszont azt szeretnék elérni, ha tovább folytathatnák az ásatásokat, hogy ezzel még teljesebb képet kapjanak a topográfiáról és az athéni mindennapokról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát 15:05
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap