Új törvény miatt idegesek a brit régészek

A brit igazságügyi miniszternek, Ken Clarke-nak címzett közös levelükben negyven régészprofesszor „mély és széleskörű” aggodalmuknak ad hangot. A vita egy 2008-as törvény körül robbant ki, amely kijelenti, hogy minden, Nagy-Britannia és Wales területén kiásott emberi maradványt két éven belül vissza kell temetni, függetlenül a leletek korától. Ez azt jelenti, hogy a tudósoknak rendkívül kevés idejük marad a nemzeti és kulturális tekintetben is értékes csontok és koponyák tanulmányozására.

„Ama kívánalom, hogy az összes emberi földi maradványt újra el kell temetni, nem számítva, hogy két év, vagy speciális esetben ennél hosszabb idő jut az elemzésükre, teljesen szembemegy a régészeti és tudományos kutatás gyakorlatának alapvető elveivel” – áll a levélben. Az aláírók között megtaláljuk Chris Stringert, a londoni Nemzeti Történeti Múzeum munkatársát, Stephen Shennant, az University College London régészeti intézet igazgatóját, valamint Helena Hamerowt, az Oxfordi Egyetem régészeti tanszékének vezetőjét.

A törvénykezés mintegy négyszáz régészeti lelőhelyre vonatkozik, köztük van a 2008-ban Stonehenge-nél talált hatvan, i.e. 3000-re datálható emberi maradvány. A régészek adott esetben a két éven túl hosszabbítást kérhetnek kutatásuk folytatására, de végül ugyanúgy vissza kell helyezniük a leleteket oda, ahol megtalálták. Ez alól olyan régészeti lelőhelyek sem élveznek kivételt, mint a norfolki Happisburgh, ahol 950 ezer éves eszközöket találtak. „Ha emberi maradványok is előkerülnének, akkor azok a legöregebbek lennének Észak-Európában. A törvény értelmében azonban vissza kellene temetnünk a csontokat, amely az elpusztulásukkal érne fel” – nyilatkozta Mike Pitts, a British Archeology szerkesztője.

Az igazságügyi minisztérium arról biztosította a kutatókat, hogy a törvény csak átmeneti intézkedés, bár azóta nem történt előrelépés az ügyben. Azzal kapcsolatban sincs semmiféle elképzelés, hogy a leletek visszahelyezését hogyan képzeli el a tárca, s hogy milyen feljegyzéseket kellene készíteni a csontokról. Az érintett helyek között találjuk a cambridgeshire-i Clay Farmot, ahol nyolc vaskori és bronzkori csontvázat találtak, Bawtryt, a maga egyedülálló középkori leletegyüttesével és egy viking tömegsírt, amelyet 2009-ben tártak fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is