Perzsa műkincsek az Iparművészeti Múzeumban
2011. január 28. 13:09 MTI
Eddig még soha ki nem állított tárgyakat, köztük perzsa fegyvereket, lakk képeket és kerámiákat is felvonultat a Két korszak határán: Perzsa művészet a Qádzsár korban (1796-1925) című kiállítás, amely tegnap nyílt meg Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban.
Korábban
Szántó Iván társkurátor, az ELTE iranisztikai tanszékének adjunktusa azt emelte ki, hogy a csaknem 300 műkincs jelentős része most kerül először a közönség elé, mint például a lapos sisak, a lakkfestéses kártyalapok és szépítőszeres doboz vagy a miniatúrák, amelyek közül a legtöbbet restaurálni kellett. A kiállítás nemzetközileg is az elsők között vállalkozik az újkori perzsa birodalom, a Qádzsár-korszak művészetének összefoglaló bemutatására, így szakmai ínyencségnek is számít - tette hozzá.
Irán 1796 és 1925 között a Qádzsár dinasztia uralma alatt nyerte el mai földrajzi kereteit és modern állami intézményrendszerét. A kiállításon a két korszak határán működött mesteremberek munkái láthatók: fémműves tárgyak, intarziás famunkák, fegyverek, kerámiák, szőnyegek, ékkövek, nyakdíszek, kalligráfiák és megsárgult fotók a 20. század elejéről.
A tárlat elsősorban az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum saját anyagából válogat, de kölcsönzött tárgyakat a kiállításra számos más közgyűjtemény, például a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum is - mondta el Fajcsák Györgyi, a kelet-ázsiai múzeum igazgatója.
Vámbéry Ármin (1832-1913) világhírű orientalista emléke előtt tiszteleg a kiállítás első vitrinje, amelyben a gyermekkori bénulása miatt keleten csak "sánta dervisként" emlegetett tudós fejfedője, feljegyzései, könyvei tanulmányozhatók. Egy hatalmas, kiterített Tabriz perzsaszőnyeg fölött film pereg az akkori perzsa városokról, építményekről, köztük a tabrizi Kék mecsetről és az iszfaháni bazárról. Egy üvegvitrinben magyar dolmány látható perzsa, fémmel átszőtt aranysárga selyemből. Ott van a kiállításon az a perzsa fém kézmosó tál és kancsó is, amely Csók István festőművész hagyatékából került elő.
Külön csoportban láthatók az iszlám legnagyobb vallási kisebbségének, a síitáknak a 7. századig visszanyúló vértanúkultuszához kapcsolódó tárgyai. 680-ban Kerbelánál tragikus vereséget szenvedtek, de ezt spirituális győzelemként ünneplik a mai napig, s ennek eszköze például a bárd, a pajzs, a szarvval díszített sisak és az olyan vallási jelképek, mint a fémpáva, -kacsa, -kakas vagy -szarvas - mutatott rá Szántó Iván. Mint azt a társkurátor elmondta, magyar és angol nyelvű katalógus is megjelent a tárlatra 18 tanulmánnyal, pontos tárgyleírással és tárgyfotóval.
A Két korszak határán című perzsa műkincskiállítás szeptember 18-ig tart nyitva az Iparművészeti Múzeumban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
