2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ókori táj - ókori város

2010. december 15. 11:31 MTI

A rómaiak kitűnően felismerték a geomorfológiai (felszínalaktani) adottságokban rejlő lehetőségeket, és a céljaiknak megfelelően használták fel a vizeket, az ártéri domborzat különböző felszíneit és a kőzeteket - emeli ki az Aquincumi Múzeum közleménye abból az alkalomból, hogy kedden mutatták be az intézményben H. Kérdő Katalin és Schweitzer Ferenc Aquincum/Ókori táj - ókori város című könyvét.

A kötetet az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete és a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma jelentette meg.

Az ismertető szerint a könyv a környezeti geomorfológia új kutatási irányát, a régészeti feltárásokkal kapcsolatos őskörnyezeti vizsgálatok legújabb eredményeit kívánja bemutatni Aquincum területén és a város tágabb környezetében. A közlemény szerint "a rendhagyó kötet két, nagy hagyományokra visszatekintő tudományág, a régészet és a természetföldrajz szoros együttműködésének eredményeként látott napvilágot. Kutatásaink során igyekeztünk feltárni a természeti tényezőknek Budapest legrégibb városmagja, a mai Óbuda, az egykori Aquincum római kori településszerkezetének kialakulásában játszott szerepét is".

A kötet első felében a földrajzi adottságokat és a geomorfológiai kutatások eredményeit mutatják be a szerzők, akik ismertetik a domborzat kialakulását, írnak a felszínépítő kőzetekről és nyersanyaglelőhelyekről, Aquincum és tágabb környezetének domborzattípusairól, valamint összefoglalják a régészeti kutatások eredményeit.

Az Aquincum római kori őskörnyezeti rekonstrukciója című fejezetben szó esik az éghajlati viszonyokról, a talajokról, a vízfolyásokról és karsztforrásokról, a római kori környezethasználatról. A szöveget térképmellékletek, ábrák és a fúrások szelvényrajzai egészítik ki.

A könyv foglalkozik Aquincum helyével és szerepével Pannonia provincia történetében, majd északról dél felé haladva mutatja be a római korban jól elkülönülő topográfiai egységeket - a polgárvárost, az óbudai katonai táborokat, a katonavárost és az attól délre fekvő területeket, különös hangsúlyt fektetve a feltárásokon észlelt természetföldrajzi megfigyelésekre.

A szerzők a természeti erőforrások kiaknázásának két példáját is bemutatják Aquincum körzetében, ahogy ismertetik a római korban végzett környezet-átalakító munkálatokat. A fejezetek sorát lezáró rövid összefoglalóból pedig megtudható, hogy a földrajzi tényezők milyen szerepet játszottak Aquincum településtörténetében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár