Mégsem Firenzéből került Nagy-Britanniába a lottó
2010. november 8. 10:48
Egy velencei krónikás feljegyzései bizonyítják, hogy a lottó mégsem 1530-ban Firenzéből, hanem nyolc évvel korábban, az észak-olaszországi köztársaságból került Nagy-Britanniába – állítja egy brit történész.
Korábban
A krónikás, Marin Sanudo egy használtruha-kereskedő, bizonyos Geronimo Bambarara kezdeményezéséhez köti a lottó elterjedését. Rialto körzetében egymást taposták az emberek, hogy próbára tegyék szerencséjüket, a munka szinte teljesen megállt, a tömeg pedig akkora volt, mint Mária mennybemenetelének megünneplése napján – emlékezik vissza a krónikás.
„A kereskedelem egy új formájának lehettünk tanúi, amely a szerencse foglyává vált: kis tétellel indult, 20 soldi, 3 líra, majd egy dukát. A díjak között volt szőnyeg, ruha és 200 dukát pénzösszeg is. Rialtóban megállt az élet, a nyeremény értéke később elérte az 1500 dukátot is. (…) Volt ott minden: selyem, gyapjú, még élőállat is” – írja Sanudo.
Egy hét múlva azonban a hatóságok közbeléptek, s rendeletben szabályozták, hogy a szerencsejátékot csak akkor szabad folytatni, ha azt a magisztrátus is jóváhagyja. A rendelkezés célja egyértelmű volt: meg kell előzni a csalást, Sanudo ugyanis olyan esetet is megemlít, amikor az egyik svindlert halálra ítélték. A hatóságok 1522. február 28-án a szerencsejátékok teljes tilalma mellett döntöttek, mivel az állam rádöbbent, hogy az emberek így könnyen juthatnak bevételi forrásokhoz.
Az állandóan hadban álló Velencei Köztársaság – háborúinak finanszírozását szem előtt tartva – megadóztatta a nyereményeket. Először pénzt, aztán értéktárgyakat doboltak ki, de később hivatali helyeket és privilégiumok is sorsoltak – például a hídvámok szedésének jogát, majd értékes ingatlanok üthették a szerencsések markát.
Mivel eleinte két, később összepárosítandó sorsjegyet dobtak be az urnákba, a sorsolás akár két hétig is eltartott. Sanudo kutatásai szerint a nyertesek a legkülönbözőbbek voltak: köztük albán, ciprióta, apáca és pap is előfordult. A velenceiek hamarosan kihasználták a lottóban rejlő kereskedelmi lehetőségeket, majd sor került a szerencsejáték finomhangolására: 1576-ban a genovai dózse, Andrea Doria helyi kormányreformot vezetett be, s úgy döntött, hogy az év végén visszavonuló öt tisztviselőt sorshúzással pótolják. A százhúsz jelöltre (Il Seminario) fogadni lehetett – nevek helyett azonban számokra; a játék népszerűvé válásából már csak egy lépés következett a lottó mai formájának kialakulásához, a kilencvenből öt szám kihúzásának gyakorlatához.
A megnövekedett bevétel miatt a korábban magánjellegű vállalkozást 1643-ban az állam vállalta magára, majd húsz év múlva Milánó, Velence és Nápoly is követte Genova példáját. A játék töretlen népszerűsége miatt az egyház lépéskényszerbe került, XI. és XII. Ince pápa kiátkozással fenyegette meg a szerencsejátékban résztvevőket. A Vatikán végül visszakozni kényszerült, Rómában 1738-ban hivatalosan is elismerték a lottót, majd Itália egyesítése után sor került a szerencsejáték központosítására is. Nagy-Britanniában 1569-ben húztak először, a játékban végbemenő "reformokra" azonban még sokat kellett várni a szigetországban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
- A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.