Helyi érték: harmincéves az Ócsai Tájház

A történet a hetvenes évek közepére nyúlik vissza, amikor az Ócsa-Dabas-Inárcs települések által közrefogott mintegy 3700 hektáros területen tájvédelmi körzetet hoztak létre az Alföldre oly jellemző lápvidék megőrzése érdekében. A tájvédelmi körzeti iroda első vezetője - felismerve egy táj természeti és néprajzi értékei közötti szoros kapcsolatot - szisztematikusan gyűjteni kezdte Ócsa és környéke tárgyi emlékeit, a használati eszközöket, szerszámokat - idézi fel a múltat Verbőczi Erika, a tájház vezetője.

"Szerencsére a munka még idejében kezdődött, mert a hetvenes években sok filmforgatás zajlott erre, és az emberek kezdték eladogatni régi tárgyaikat." A gyűjtemény darabjainak legtöbbjét az itt élők ajándékozták az irodának - ma is ez a legfőbb beszerzési mód -, s az így összegyűlt tárgyakból 1980-ban megnyílhatott a tájház, amely egy tisztaszobát és egy konyhát foglalt magában. A kezdeményezés a hetvenes években különlegességnek számított, hiszen akkor még nem volt erős a tájházmozgalom - teszi hozzá Verbőczi Erika.

Sára János elhatározásához bizonyára hozzájárult, hogy az iroda Ócsa legszebb részén, az Öregfaluban állt. Az Árpád-kori település román stílusú temploma köré épültek azok a porták, melyeknek nagy része - hatvankét darab - ma az Ócsai Tájvédelmi Körzet részeként védettséget élvez. Az Ócsai Tájház-együttes lépésről lépésre alakult ki, a tulajdonos-fenntartó Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) elődje, majd a DINPI anyagi lehetőségeitől függően sorra vásárolta meg, majd rendezte be a központi porta környékén található épületeket, így ma összesen öt ház van a tulajdonában, a legutolsót tavaly vették meg, és még felújításra vár - mondta Verbőczi Erika.

A természetvédelem és a hagyományőrzés természetes összetartozását a tulajdonos is felismerte. Kézdy Pál, a DINPI osztályvezetője a természetvédelem és a néprajz között kapcsolódási pontot abban látja, hogy a hagyományos gazdálkodás nagyon is természetbarát volt, ami segített fenntartani a természeti értékeket. "A gazdasági nehézségek ellenére a nemzeti parkok számára fontos az ilyen intézmények megőrzése" - teszi hozzá Kézdy Pál.

Az állandó néprajzi gyűjteménynek helyet adó központi portához gazdasági épület is tartozik, ahol a ház körüli szerszámok, gazdasági eszközök láthatók. Önálló épületben kapott helyet a népviseleti kiállítás, a Turján Házban kiállító- és oktatóterem fogadja a gyerekeket, a "Melegedőben" régi paraszti bútorok és tárgyak között, azokat használva tartják a foglalkozásokat.

A tájház kialakításakor nem volt elsődleges szempont, hogy mindent az eredeti módon állítsanak vissza, de törekedtek arra, hogy az épületek jellege megmaradjon, és lehetőleg minél több eredeti részletet őrizzen meg - ad hátteret a tájházhoz Verbőczi Erika, aki azt is elmondja: az itt kiállított tárgyak zömükben az 1920-as, 30-as évekből származnak, stílusukban polgári parasztinak nevezhetők, mert sok olyan van köztük, amit az itt élők a városiaktól vettek át. "A város azért kapott ekkora szerepet Ócsa életében, mert a lápos-mocsaras vidék alkalmatlan volt gazdálkodásra, így a legtöbben a fővárosba jártak fel cselédeskedni, gyárakba, üzemekbe dolgozni" - ad a település társadalmi fejlődésének egyediségére is magyarázatot a tájház vezetője.

Az intézmény legújabb egysége a 2008-ban nyílt viseletkiállítás. A két pedagógus által létrehozott magángyűjtemény textilbabákon mutatja be az ócsai és más tájegységek egy-egy jellegzetes darabját, de eredeti ruhák is láthatók. "A harmincéves évforduló alkalmából előadott ócsai lakodalmon ezeket a ruhadarabokat viselték a fiatalok, akik számára ez nagy újdonság volt" - idézi fel az ünnepi eseményt a tájház vezetője.

A tájház kollekciója folyamatosan bővül, "ma is előfordul, hogy bekopogtatnak és felajánlják a sublótból előkerült hímzéseket, kendőket, mi pedig mindig igyekszünk bemutatni őket, akár időszaki kiállítás formájában". A sikerek ellenére veszteségek is vannak - teszi hozzá a tájház munkatársa -, a hetvenes években még közel 500 kopjafa volt, ezekből mára nagyon kevés maradt.

A pici porták, udvarok nem alkalmasak nagyszabású rendezvények lebonyolítására, de nem is biztos, hogy mindig mindenhol fesztiválra van szükség - jegyezte meg Verbőczi Erika, hozzátéve: "Ezek az épületek, udvarok éppen arra jók, hogy személyre szóló élményt nyújtsanak." A programokon kisebb csoportokban vesznek részt a gyerekek, és ennek köszönhető, hogy sokkal több élmény megmarad. A tájház vezetője kiemeli: "Nem szeretném a mennyiséget a minőség rovásra növelni, és ha nincs hozzá megfelelő szakembergárda, megfelelő technika, akkor nem szabad erőltetni. Szerencsére ezt a fenntartó is így látja".

A múzeumi státusszal rendelkező intézmény pedagógia tevékenységéről Verbőczi Erika elmondta: a foglalkozásokon a gyerekek kipróbálhatják a népi kézművességet, megismerkedhetnek a csépléssel, a nagymosással, kenyérsütéssel vagy a népi mesterségekkel. A havonként megtartott, egy-egy téma köré felépített Kaláka program mellett az év folyamán madárgyűrűzés, játszóház, könyvbemutató, természetismereti vetélkedők, tematikus túrák és időszaki kiállítások várják a látogatókat.

A tájház sikerességének titkát Verbőczi Erika a színes és gazdag programkínálatban látja, mint fogalmaz: "nem várhatjuk, hogy majd csak betéved ide valaki"; de cél az is, hogy a látogatókat újra és újra visszacsábítsák. A lehetőségekkel kapcsolatban a vezető úgy véli: hátrányt jelent, hogy nincs mód tömeges elszállásolásra, mert ezzel új út nyílhatna meg a tájház előtt: az erdei iskolák ugyanis ma nagyon kedveltek. "Igaz, a többletprogramokhoz több szakember is kellene" - teszi hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye