Amikor kigyulladt az első vörös csillag a Kreml tornyán
2010. október 26. 08:18 MTI
A moszkvai Kreml Szpasszkaja tornyán 75 évvel ezelőtt, 1935. október 25-én gyulladt ki az első vörös csillag, majd egy héten belül további három a védőfal más tornyain, s ezek azóta egyetlen egyszer aludtak ki: amikor a második világháború után javításra szorultak.
Korábban
A híres óratorony mellet a további három vörös csillag a Troickaja, a Nyikolaszkaja és a Borovickaja tornyon fénylik. A csillagokat annak idején a cári címerben szereplő kétfejű sasok helyére szerelték fel.
Vázuk rézzel borított rozsdamentes acélból van, s eredetileg urali féldrágakövekből készült lapokból álltak, de ezek rosszul bírták az időjárás viszontagságait, s ezért 1937-ben, az októberi forradalom 20. évfordulójára rubinüvegből készültekre cserélték mind a négyet, s egyúttal a Vodozvodnaja torony csúcsára is építettek egy csillagot.
Az orosz kommunizmus e jelképeit a tornyok arányainak figyelembe vételével tervezték meg: a legkisebb az ágak vége között mérve 3, a Nyikolaszkaja és a Szpassszkaja tornyon lévő két legnagyobb 3,75 méter. Az egyenként mintegy egytonnás csillagokat úgy tervezték meg, hogy hatalmas, akár hurrikán erejű szélnyomást is kibírjanak és könnyedén forogjanak.
A csillagokat belülről éjjel-nappal lámpák világítják meg - vagyis soha nem alszanak ki -, fényüket üvegprizmák szórják egyenletesre. Az örökös világítás azért szükséges, mert különben nappal a rubinüvegből készült csillagok feketének látszanának, s még így is különféle segédeszközök - így tejüveg és átlátszó kristályüveg bélés - szükségesek ahhoz, hogy mindig vörösen világítsanak.
A 2-5 ezer wattos lámpák jelentős hőt termelnek, ezért a csillagokat a tornyokba épített ventillátorokkal kell néha hűteni. A tornyokba beépített különleges gépezetek végzik a csillagok rendszeres tisztogatását és - fél órán belül - a kiégett lámpák cseréjét, noha egy-két lámpa hiánya a szemlélő számára nem észlelhető. A karbantartás folyamatos: rendszeresen lemossák az egész konstrukciót, és például szükség esetén cserélik az üveglapokat. A Troickaja toronyban lévő központi vezérlő teremből folyamatosan szakértők kísérik figyelemmel a vörös csillagok működését.
A rendszerváltástól egészen mostanáig szó sem esett arról, hogy a Kreml és a moszkvai látkép szerves részévé lényegült csillagokat eltávolítsák, és helyükre újból kétfejű sasok kerüljenek. Csak a legutóbbi időben látott napvilágos ilyen javaslat, de a legtöbben - politikusok és az interneten megszólaló emberek - a csere ellen foglaltak állást.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
