Pétain miatt szigorították a francia zsidótörvényt

A gépelt dokumentumot egy ismeretlen személy adományozta a párizsi Holokauszt Múzeumnak - jelentette be vasárnap Serge Klarsfeld ügyvéd, a franciaországi deportáltak leszármazottai egyesületének elnöke.

Az egyik legismertebb francia nácivadász elmondta: a szövegben ceruzával látható javítások "alapvetően változtatták meg" annak természetét. A már "eleve szélsőségesen antiszemita" szöveget a Vichy-kormány vezetője még inkább azzá tette. Klarsfeld a tervezetet Pétain más kézírásos dokumentumaival hasonlította össze és szerinte "semmi kétség" nem fér ahhoz, hogy a javítások a marsalltól származnak.

A most megtalált dokumentum rávilágít arra, hogy Pétainnek meghatározó szerepe volt a zsidótörvény létrejöttében és bizonyítéka a marsall mély antiszemitizmusának - hangsúlyozta Klarsfeld. A II. világháború után bíróság elé állított Pétain védőinek legfőbb érve az volt, hogy az államfő megvédte a francia zsidókat. "Ez az érvrendszer megdőlt" - tette hozzá a nácivadász.

A diszkriminációs intézkedések a tervezet szerint eredetileg a külföldi zsidókra és az 1860 után állampolgárságot kapott zsidókra illetve leszármazottaikra vonatkozott volna. Pétain azonban ceruzával kihúzta ezt a kitételt, és így az 1940-es törvényt kiterjesztette a Franciaország területén élő összes zsidóra. A zsidók kirekesztését jelentősen növelte a törvény: 1940-től nem dolgozhattak az igazságszolgáltatásban vagy az oktatás területén, és nem foglalhattak el választás alapján betölthető állami funkciót.

Klarsfeld arra is felhívta a figyelmet, hogy a zsidók státuszáról rendelkező 1940-es törvény a francia állam saját kezdeményezése volt, azt a németek nem kérték a Vichy-kormánytól. A nácivadász szerint viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy mindezek ellenére nem volt túl hatékony a deportálás: a névtelen hősöknek köszönhetően a holokausztot átélő országok közül Franciaországban menekült meg a legtöbb zsidó: az akkori 320 ezer háromnegyede.

Az első világháborús hős, Philippe Pétaint 1940. június 17-én választották Franciaország miniszterelnökének. Öt nappal később fegyverszünetet kötött a németekkel, akik addigra az ország egy jelentős részét már megszállták. Ettől kezdve Pétain - köztársasági elnökként - a németekkel kollaborálva a dél-franciaországi Vichy fürdőközpontból irányította az úgynevezett szabad zónát, innen kapta a kabinet a Vichy-kormány nevet. Pétain marsallt 1945-ben hazaárulás vádjával halálra ítélték, majd a büntetést életfogytiglani várfogságra változtatták. A volt államfő 1951. július 23-án halt meg börtönében.

A francia állam felelősségét a zsidók deportálásában Párizs csak 1995-ben ismerte el, Jacques Chirac akkori államfő kezdeményezésére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek