Megtalálták az orosz Vasálarcos maradványait

Az ásatásokon egy szarkofágra bukkantak, s az abban lévő fiatalember lapockáján szúrt sebet találtak. A levéltári adatok alapján ebből következtettek arra, hogy VI. Iván sírját tárták fel.
A hétfői bejelentés szerint igen valószínű, hogy a feltételezés megfelel a valóságnak, legalábbis ez ellen szóló érvet nem találtak. Hangsúlyozták azonban, hogy kétséget kizáró bizonyítékkal csakis a genetika szolgálhat. Mivel azonban VI. Iván testvérei Dániában nyugszanak, ehhez államközi tárgyalások szükségesek.

Alekszandr Zakatov, a Romanov-ház kancelláriavezetője kérdésre elmondta: alapos vizsgálatok szükségesek annak bizonyítására, hogy valóban VI. Iván földi maradványairól van-e szó, de ha a feltételezés bebizonyosodik, a maradványokat a Romanovok hagyományos temetkezési helyén, a szentpétervári Péter-Pál-erődben kell végső nyugalomra helyezni.

Tulajdonképpen Anton Ulrich von Braunschweig herceg, az orosz hadsereg generalisszimuszának, VI. Iván apjának sírját keresték egy egykori templom romjaira épült ház lebontása után. A herceg 1714-ben született, s Oroszországba 1733-ban érkezett Anna cárnő óhajára, hogy feleségül vegye annak Anna Leopoldovna nevű unokahugát. A pár 1740-ben született első fiát, Ivánt a cárnő megtette trónörökösnek azzal, hogy nagykorúságáig a szeretője, Ernst Johann von Biron legyen a régens.

A herceg részt vett egy Biron elleni összeesküvésben, ezért le kellett mondania minden címéről, de Biron bukása után felesége lett a régens, s 1740-ben megtette generalisszimusznak. A régensnő ellen azonban Erzsébet, I. Péter lánya 1741-ben palotaforradalmat hajtott végre, és száműzte előbb Rigába, majd Holmogoriba. Anna 27 éves korában, 1746-ban elhunyt.

Az alig egyéves trónörököst örökre elszakították családjától, előbb Holmogoriban, majd egy erődben magánzárkában tartották azzal, hogy ha menekülni próbál, meg kell ölni. Ivánt, az 1. számú névtelen foglyot Nagy Katalin idején, 1764-ben megpróbálták kiszabadítani, s őrei valóban megölték, majd ismeretlen helyen temették el.

Nagy Katalin a hercegnek felajánlotta a szabadságot azzal a kikötéssel, hogy gyerekeit nem viheti magával, így a herceg Holmogoriban maradt, ahol 1774-ben halt meg. Gyerekeit néhány évvel később szabadon engedték, s attól kezdve Dániában éltek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
• Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
• Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla 
• Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
• Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 
• Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
• A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot