Néhány órára visszakapta cári nevét egy orosz pályaudvar
2009. július 10. 14:22 MTI
Néhány órára visszakapta eredeti nevét Moszkva legrégebbi vasúti pályaudvara: ismét I. Miklós cár nevét viselte az elmúlt nyolc és fél évtizedben megszokott Leningrádi helyett, míg az orosz vasúttársaság nem cáfolta a sajtóban előzőleg kész tényként tálalt döntést.
Korábban
Az első moszkvai híradások szerint a történelmi név helyreállításáról Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasúttársaság elnöke határozott, arra hivatkozva, hogy I. Miklós jelentősen hozzájárult az orosz vasúthálózat kiépítéséhez, sőt maga kezdeményezte a most régi nevére - Nyikolajevszkijra - visszakeresztelt pályaudvar építését is. E beszámolók nyomán több nemzetközi hírügynökség is világgá röpítette a hírt.
Az uralkodó 1842-ben írta alá az első, Szentpétervár és Moszkva közötti orosz vasútvonal felépítésére vonatkozó ukázt, s a két városban két egyforma pályaudvar épült. A vasúti forgalom 1851-ben indult meg, a vonalat és a moszkvai pályaudvart 1855-ben az uralkodóról nevezték el. A bolsevik hatalomátvétel után, 1923-ben mindkettő nevét Októberire változtatták, egy évvel később pedig az északi város nevének változását követve a moszkvai pályaudvar a Leningrádi nevet kapta.
Bár a Szovjetunió tizennyolc évvel ezelőtt felbomlott, a névváltozatás vitát keltett. Az orosz kommunisták "ideológiai provokációnak" minősítették, hogy I. Miklós - az egyik leginkább tekintélyelvű, Európa csendőrének is mondott orosz cár - nevét viselje a pályaudvar. Marija Vlagyimirovna Romanova nagyhercegnő, aki magát a cári család fejének tekinti, az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva viszont üdvözölte a változtatást. Ivan Arcisevszkij, a Romanov-dinasztia tagjai szövetségének képviselője óvatosságra intett a névváltoztatásokkal kapcsolatban, mondván: a leningrádi blokád elnevezés már örökre így marad meg az oroszok történelmi emlékezetében, s minden, ami Leningrádot és a leningrádiakat érinti, nagyon fontos a számukra.
Az orosz vasúttársaság később visszakozott, közölvén, hogy végleges döntés nem született az ügyben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.