Újraírhatják a feketék történelmét

„Az amerikai történelem legjava ebben a házban van elrejtve” – nyilatkozta David Orr, a Temple University régész-antropológusa, majd hozzátette: „Timbuctoo egy kiterjedtebb kontextusban is érdekes történet, mivel átnyúlik a 20. századba. Sok leszármazottja volt a közösségnek, ezért etnográfiai értelemben is fontos megvizsgálni.”

A Niger folyó melletti mali város, Timbukturól elnevezett Timbuctoot felszabadított, illetve szökött rabszolgák alapították az 1820-as években. A városrész mindig is titokzatos helynek számított, többek között a földalatti vasút része volt. Ugyan vannak újabb építésű házak is, de a telepesek leszármazottjai közül néhányan még ma is itt élnek.

Geofizikai mérések alapján a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy a 18 lakóházból és templomból álló falu maradványai a sárréteg alatt lehet. Júniusban a philadelphiai Temple University régészei Timbuctoo rejtélyének nyomába eredtek, majd a polgárháború idejéből származó, fekete katonák földi maradványait rejtő temető melletti hegy feltárásába fogtak. A Timbuctooban folytatott ásatásokat az afrikai-amerikai közösség történetének kutatása iránti felfokozott érdeklődés inspirálta, amely a prominens fekete kutatók és a rabszolgák története mellett elkötelezett múzeumok együttes erőfeszítése nyomán indultak újra.

A régészek már évek óta tudnak a timbuctoo-i hegy létezéséről, de csak most, a westamptoni járás fekete polgármestere, Sidney Camp által szorgalmazott geofizikai kutatások következtében gyorsultak fel az események. A programban résztvevő régészek most a feketék számtalan fehér folttól hemzsegő történetének újraírására vállalkoznak, amely az elnyomás helyett az ellenállásra, míg a szegregációval szemben az integrációra helyezi a hangsúlyt. A felszínre került régészeti leletek által nemcsak a rabszolgaságba taszított afroamerikaiakról kaphatunk információt, hanem a megszökött, kisszámú, önellátó közösségek életébe is betekintést nyerhetünk.

„A történelmi feljegyzések sokszor előítéletektől terhesek és egy bizonyos perspektíva szerint íródtak” – mondta Paul Shackel, a Marylandi Egyetem antropológia professzora. „Ha naplókat olvasunk arról, mit gondoltak az emberek a feketékről, akkor azok mind szörnyű és rasszista írások…most az elnyomottak történetét próbáljuk megosztani az emberekkel” – tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?