Vendégmunkások festhették ki a legősibb etruszk sírkamrát
2010. augusztus 9. 10:11 ANSA
Külhoni építészek és mesteremberek építhették azt a gyönyörűen festett királyi sírkamrát, amelyet Tarquinia ősi etruszk nekropoliszában tártak fel a Torinói Egyetem régészei.
Korábban
A Lazio tartományban lévő város a hajdan virágzó etruszk városállam Tarquinii romjaira épült. A város mellett a Tarchino-halmon feltárt sírkamra és a közelben fekvő Cerveteri hatalmas temetővárosai 2004-óta az UNESCO kulturális világörökségének részei.
A sírkamra egy "lucumone", azaz etruszk király vagy előkelőség számára épült. A rajta magasodó dombot a helyiek ősidőktől fogva a "királynő halmának" hívták, megkülönböztetésül a mellette álló "királyhalomtól", amelyet már 1928-ban feltártak. A régészek csupán a közelmúltban kaptak engedélyt az i.e. 7. század közepéről származó sírkamra feltárására, amelyet, bár emberi maradványokat nem tartalmazott, királyi temetkezésnek tartanak a szakemberek.
A feltárást végző archeológusok meggyőződése szerint az uralkodói sírkamrát külhoni építészek és mesteremberek csapata kivitelezte, mivel a falakat borító alabástromgipsz-bevonat például olyan eljárással készült, amelyet a Ciprus, Egyiptom, Palesztina és Szíria mai területén alkalmaztak az ókorban. Ez az első alkalom, hogy az adott eljárás alkalmazását felfedezték az egykori Etruria területén.
Az ókori művészek a freskóknál a temperához hasonló eljárást alkalmaztak, olyan módszert, amelyről az idősebb Plinius "tudósította" az utókort. A sírkamra falain látható díszítések más korabeli kultúrák által alkalmazott ábrázolásmódokhoz hasonlatos. Mindez arra utal, hogy az ősi Tarquinii sokkal szélesebb kapcsolatrendszerrel rendelkezett, mint eddig feltételezték.
A régészek egyelőre a sír első kamráját ("előszobáját") tárták fel a hathetes ásatási időszak alatt, de nehéz dolguk lesz a további feltárások során, mivel maga a fő kamra összeomlott - vélhetően a rómaiak idejében. A teljes feltáráshoz 50 millió euróra lenne szükség, ezért most az egyetem szponzorokat keres a munka folytatásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Slachta Margit, az elesettek védelmezője 18:05
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King 14:32
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél 14:03
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap