Mozikban a Mein Kampf
2010. július 26. 11:04
Habár Hitler túlideologizált önéletrajzi műve, a Mein Kampf továbbra is indexen van Németországban és Ausztriában, George Tabori (Tábori György) azonos címet viselő, 1987-ben debütáló színpadi darabja továbbra is nagy népszerűségnek örvend – olyannyira, hogy a nem túl piacképes cím ellenére filmvászonra vitték a művet.
Korábban
A film – amelyet legutóbb a müncheni nemzetközi filmfesztiválon vetítettek le – novemberben rajtol a német mozikban. A főszereplő természetesen a festészet terén kevés tehetséggel, de annál több ambícióval rendelkező Hitler (Tom Schilling), aki az 1900-as évek elején Bécsbe érkezik. Az alig takargatott antiszemitizmusa ellenére az ifjú Hitler itt egy zsidó Biblia-árussal, Schlomo Herzl-lel (Götz George) találkozik, majd barátságot kötnek, s a férfi segíti Hitlert túllendíteni a művészet téren ért csalódásokon. Ez nem sikerül neki, s Hitler saját szerencsétlenségét az idős ember kínzásában próbálja feloldani, majd Herzl titkos szerelmét, Gretchent (Anna Unterberger) is ellene fordítja.
Az összefüggő cselekmény és a színpadi siker ellenére meglehetősen lélektelenre sikeredett Urs Odermatt filmje – írja a Hollywood Reporter kritikusa. A rendező nem találta meg a ritmust Hitler és Herzl izzó párbeszédei alatt, amelyeken inkább gyorsan túl akart lenni. Sajnos a színészek sem siettek Odermatt segítségére: a Hitlert alakító Schilling nem tudott semmit átadni az ifjú Hitler gonoszságából, az inspirációt inkább a nemzetiszocialisták éves nürnbergi gyűléseiből merítette – minden egyes szövegét úgy mondta el, mintha a több tízezer barnaingeshez intézné az adott beszédet.
Ezeken a két mellékszereplő – Isten és a Halál metaforikus megtestesítői –, Bernd Birkhahn és Elisabeth Orth tudott valamelyest segíteni, de a kritika elismerősen szól Anna Unterberberről, aki a német Jud Süss - Film ohne Gewissen című alkotásban gyűjtött némi filmes tapasztalatot. Jo Molitoris operatőr munkája pontos, ugyanakkor élettelen volt; Enis Rotthoff zeneszerző viszi előre filmet akkor, amikor a cselekmény nem mozdul.
A jóról és a gonoszról szóló példabeszédet középpontba állító filmnek akár még meg is bocsáthatunk, amiért az alkotás nem beszél Hitler fiatalkori érzelmeiről és arról az időszakról, amelyben a náci vezető élt – ezt különben is Manno Meyes 2002-es Max című filmje alaposan feldolgozta –, de a kritikus szerint a filmre nagy megmérettetés vár novemberben a jegypénztáraknál.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap