Megfejtették David Livingstone 140 éves levelét
2010. július 5. 13:01 MTI
Brit és amerikai tudósoknak sikerült megfejtetniük a nagy Afrika-kutató, David Livingstone (1813-1873) egy 140 évvel ezelőtt írt levelét.
Korábban
A levél mindeddig olvashatatlan volt, egyrészt a skót misszionárius hevenyészett kézírása miatt, illetve azért, mert az afrikai bogyós gyümölcsből készült tinta szinte majdnem elmosódott a papíron.
A levelet Livingstone egy közeli barátjának, Horace Wallernak írta, amikor az 1860-as évek végén, az 1870-es évek elején a Nílus folyó forrását kereste Közép-Afrikában. 1866-ban indult útnak. A levél 1871-ben kelteződött, amikor a kutató a jelenlegi Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Bambarre-ban ragadt hosszú időre. Messze volt még céljától, expedíciója tagjainak többsége vagy meghalt, vagy elhagyta a csapatot. Livingstone tüdőgyulladásban, magas lázban és súlyos bőrbetegségben szenvedett.
Mivel nem érkezett külső segítség, hite és meggyőződése ellenére arab rabszolga-kereskedőktől kellett támogatást kérnie. Betegsége és a reménytelenség annyira ledöntötte lábáról, hogy hallucinálni kezdett. "Ekkora majdhogynem megőrült" - mondta Debbie Harrison, a londoni Birckbeck egyetem kutatója.
Amikor otthon már évek óta nem hallottak róla, több keresőcsoport is útnak indult. Végül a Tanganyika-tónál talált rá Henry Morton Stanley újságíró, akit a New York Herald újság küldött felkutatására 1869-ben. A Tanganyika-tó partján 1871 novemberében hangzott el a híres mondat: „Dr Livingstone, nemdebár?”. Stanley volt az, aki a levelet valószínűleg elhozta Wallernak. A dokumentum azóta kikerült a látószögből, mígnem 1966-ben egy aukción bukkant fel, ám akkor már olvashatatlan volt.
A levél része annak a projektnek, amely Livingstone 1870-71-ben írt naplóját akarja eredetiben kiadni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.