A Nádasdyakra emlékeznek Sárváron

Az első nap programjai a Magyar Királyság mindennapjait idézik fel játékos és látványos formában, mesemondókkal, vásári mutatványosokkal, kézművesekkel és végvári vitézekkel, de a forgatagban természetesen megtaláljuk az országban már egyre erősödő jelenlétű oszmán csapatokat is - ismertette közleményében Takács Viktor, a Nádasdy Történelmi Hagyományőrző Egyesület elnöke, a fesztivál főszervezője.

A második nap, a Magyar Virtus Napja látványos felvonulással kezdődik, melyen több mint kétszáz korhű viseletű és fegyverzetű hagyományőrző vesz részt. A fesztiválprogram gerincét képező török kori hagyományőrzés, illetve a Vivát Huszár kísérőrendezvény szerepel a folytatásban: a 16. századi török és magyar csapatok látványos csatája, valamint a szabadságharc és kiegyezés korát megjelenítő ügyességi lovasverseny a Nádasdy-vár parkjában ingyenesen látogatható. Eközben a külső várban kézművesvásár, a magyar és török csapatok hagyományos tábora és a Villa Maecenae várja a látogatókat, a belső vár udvarán felállított nagyszínpadon pedig egymást váltják a különböző autentikus előadások, koncertek és gyermekprogramok.

A harmadik tematikus napon a török hódoltság mindennapjainak forgatagában találja magát a fesztiválozó közönség, a Nádasdy-vár és Sárvár mezőváros utcáit fosztogató oszmán csapatok járják. A délelőtti órákra beszedik az adót, amit a „porta” rótt ki a hódoltság népére: a rablott marhák, jószágok és a janicsárnak szánt gyermekek csak Nádasdy Ferenctől remélhetik szabadulásukat. A fekete bég csapatai a délelőtti ostromjáték során megkísérlik feltartóztatni a túlerőben lévő oszmán csapatot. Az oszmán uralom kellemesebb oldalából ad ízelítőt a hatvan hastáncos, a történelmi rendezvénysorozat kísérőrendezvényeként megrendezésre kerülő Orient Mirage Hastáncfesztivál keretében.

Nádasdy Ferenc báró (1555–1604) magyar főnemes, hadvezér, Vas vármegye főispánja, "a fekete bég sereget tartott a maga zsoldján, amely sűrűn csapott át a török végekre fejeket szedni. A száguldozásokat Nádasdy uram maga vezette, és ahol a hadizászlóit meghordozta, ott ámulatot keltett a mindent mérő vitézségével, és rémületet a kegyetlenségével. És bár a mezei munka (portyázás) volt az úri kedvtelése, ezért sok más mesterségben is jeleskedett. Szerette a lantosokat és a képírókat, csuda tulipánokat és óriás barackokat növesztett kertjében, idegen nyelveket tanult, külhoni tudósokkal levelezgetett, aranyon vásárolta a szép könyveket, és Sárváron könyvsajtót tartott. Az urasága dúsabb volt a bécsi királyénál…” - írta egykoron Herczeg Ferenc író Nádasdyról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról