Vízvezetékek, közfürdők és mosodák
2010. március 25. 11:58
2010. május 2-án Öntsünk tiszta vizet a pohárba - A római aquaeductus címmel Anderkó Krisztián tart előadást Aquincumban, és mutatja be a víz ókori útjait.
Korábban
„A rómaiaknak viszont az volt a legfőbb gondjuk, amire a görögök csak kevés súlyt fektettek: utakat építsenek, bevezessék a vizet… A vízvezetékek meg annyi vizet szállítanak a városba, hogy a városon keresztül és lent a csatornákban valóságos folyók áramlanak, majd minden ház közelében van bővizű tartály, szökőkút és vízcsap.” Strabón: Geographica V,3,8.
„Ezek a rómaiak mennyire elcsúfítják a tájat építményeikkel!” fakadt ki egyszer Asterix és Obelix a híres francia képregény-sorozat két hőse egy római vízvezeték építési munkálatait látván. Pedig ezek a ma is számtalan helyen látható, lenyűgöző méretű, időtálló konstrukciók még ma is ámulatba ejtik a szemlélődőket.
Nem a rómaiak voltak az elsők, akik csatornákat és vízvezetékeket építettek, de a csak rájuk jellemző technikai megoldások és a hozzájuk kapcsolódó jogi szabályozás miatt, a vízellátást és a csatornázást, az ő esetükben már-már a maihoz hasonló közműhálózatként értelmezhetjük. Az előadás során a résztvevők végigkövetik a víz útját a forrástól a felhasználás helyéig, a közfürdőig, a mosodáig, illetve a római lakosok poharáig; emellett betekintést nyerhetnek a költségvetésbe, a tervezésbe, a kivitelezésbe, és a vízdíjra is kiterjedő törvénykezésbe.
A téma előadója: Anderkó Krisztián régész.
Az előadás helyszíne és időpontja: BTM Aquincumi Múzeuma, III. Szentendrei út 135., 2010. május 2., vasárnap 11.00
Megközelíthető: 34, 106, 134 buszokkal vagy a szentendrei/békásmegyeri HÉV-vel (Aquincum és Kaszásdűlő megállók között félúton)
Jegyár, mely tartalmazza a múzeumlátogatás és az előadás díját is: Felnőtt: 850,- Ft, Diák/nyugdíjas: 450,- Ft, Családi: 1.700,- Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap