A Facebookon terjed a történelmi emlékezet

2010. február 23. 08:25 MTI

A Henio Zytomirski Facebookos profiljában szereplő kép eltér a legtöbb felhasználóétól: a vigyorgó hatéves kisfiút fekete-fehér felvételen örökítették meg, a fényképen rövidnadrágban és ódivatú gombos ingben látható. Az 1939-ben készült kép talán az utolsó, amelyet azelőtt készítettek róla, hogy elhurcolták, és a holokausztban meghalt. Heniót azonban nem felejtették el, szülővárosában, a lengyelországi Lublinban élők egy csoportja azért hozta létre profilját a közösségi portálon, hogy visszaszolgáltassák neki ellopott gyerekkorát, egyúttal esélyt nyújtsanak a világnak arra, hogy megismerje őt.

Korábban

Életre keltett halottak

A közel háromezer ismerőst számláló adatlap az egyik legszembeötlőbb példája annak az új jelenségnek, amelynek részeként az oldal tagjai a múlt század nagy kataklizmáiban elhunytaknak állítanak emléket. Belgiumban például külön program keretében akarnak egyéni Facebook-oldalakat létrehozni a második világháború alatt az országban elesett 27 594 szövetséges katonának. Az üldöztetés során írt naplója révén ismertté vált Anne Franknak már kialakítottak egy emlékoldalt, mint ahogy auschwitzi emlékhely is működik a világ legnépesebb közösségi portálján.

A Facebook és a rivális MySpace felhasználói régóta készítenek profilt elhunyt barátaiknak vagy családtagjaiknak, ezek az új törekvések viszont a régmúlt idők halottjainak állítanak emléket, olyanoknak, akikről egyébként az idő múlásával megfeledkeznének. "Henio szemtanú volt, a nácik áldozata. Meggyilkolták, így nem hagyhatott maga után semmit" - sorjáznak Henio unokatestvérének, az Izraelben letelepedett Neta Zytomirski Avidarnak a szavai a kisfiú emlékét őrző oldalon. "Megpróbáljuk hát elképzelni, mi lehetett volna az öröksége".

Az oldalon jobbára harmadik személyben írt bejegyzések találhatók, de gyakoriak az egyes szám első személyben megfogalmazott üzenetek is, amelyek a kisfiút személyesítik meg. A profilban szereplő képek közül az egyik hébernyelvű könyvet ábrázol, olyat, amelyből Henio tanult volna, ha nem tör ki a háború - épp azon a napon, 1939. szeptember 1-jén, amikor a lublini kissrác elkezdte volna az iskolát. A lengyel nyelvű bejegyzésben a következő szöveg olvasható: "Hamarosan itt a szeptember. Kicsit félek, bár apám azt mondja, nem kell. Végül is ő tanár. Ma láttam az olvasókönyvemet".