Őskori kannibálok lakomáztak Németországban

„Herxheimben a kannibalizmus minden bizonnyal a szertartások vagy egyéb rituálék részét képezte. Rabszolgákat, rabokat és egyéb alattvalókat hoztak a helyszínre, hogy aztán feláldozzák őket” - mondta el a Spiegelnek Bruno Boulestin, a Bordeaux-i Egyetem régésze. Szerinte az akkori Közép-Európa szociális és politikai krízise az erőszak számos formáját, így tömegmészárlások sorozatát váltotta ki.



„Azt, hogy az embereket feláldozták volna Herxheimnél, csak áttételesen tudjuk bizonyítani. Az viszont biztosan látszik, hogy viszonylag rövid idő alatt, emberek százait ették itt meg” - véli Boulestin. A maradványok különös brutalitásról tanúskodnak: a bordákat eltávolították a gerinctől, a fejeket megskalpolták, valószínű, hogy a nyelvüket is kivágták. A csont belsejében lévő karcolásokból arra lehet következtetni, hogy a velőt is eltávolították. Boulestin szerint törött karokon és kezeken a rágás jelei is kimutathatók. A kannibalizmus jelei néhány kivétellel nyilvánvalóak.



A régészek először 1996 és 1999 között végeztek feltárásokat Herxheimnél: ekkor cserépedény-maradványokat és a falut körbevevő árkokat találták meg. A közelebbi vizsgálatok alkalmával fény derült rá, hogy ilyen árkokat máshol is használtak, de kétségkívül nem a holtak tárolására; a gödrökben már a kezdeti kutatások is számtalan ember és kutya csontvázát tárták fel. Ráadásul ezek nem biztosítottak védelmet a megszállókkal szemben, de talán egy szertartási hely szimbolikus határait képezték. A 2005 és 2008 közötti munkálatokat Andrea Zeeb-Lanz és Fabian Haack, a Német Kulturális Örökség régészeti ágának munkatársai vezették. Ekkor további koponyákra és összekaszabolt végtagok csontjaira bukkantak. Eddig közel 500 ember maradványait találták meg.



A kutatók szerint a csontok közt lévő edények kora között csak néhány évtized eltérés lehet, míg a csontokon végzett további vizsgálatok a tervek szerint kimutathatják, hogy a most megtalált emberek helybéliek voltak-e vagy valahonnan máshonnan hozták-e ide őket.

Két történész azonban, akik az előkerült maradványokat és csontokat tíz éve vizsgálták Herxheimnél, elutasítja a kannibalizmus hipotézisét. Szerintük Boulestin feltárása egy olyan szertartást bizonyít, amelyben a holtakat újratemették, miközben eltávolították a húsukat a csontjukól. Az újratemetési szertartások rituáléja több ősközösségnél is kimutatható. Hogy a helyszínen végzett további munka is a kannibalizmust bizonyítaná, „valóban elég meglepő lenne” – vélekedik Rick Schulting, az Oxfordi Egyetem egyik régésze.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?