Megnyirbálnák a tengerek szabadságát

A „tengerek szabadsága” legálisan biztosítja a tengerészeknek, hogy tetszés szerint barangolják be a nyílt vízeket, azaz a partoktól számított 200 tengeri mérföldön - 370 kilométeren - kívül eső területeket. Ezek, a globális bioszféra 95%-át kitevő, emellett ökoszisztémákat, hatalmas természeti erőforrásokat és szokatlan élőhelyeket is tartalmazó területek azonban mára komoly veszélybe kerültek. Túlhalászat és pusztító károkozás fenyegeti ezeket a területeket.

Az ENSZ 1983-as megállapodásában még a tengerek szabadságát jelentő 17. századi koncepciót fogadták el, azaz az ezeken való tartózkodás valamennyi ország igazságszolgáltatásán kívülre helyezte a hajókat. Most azonban változtattak, és februári hatállyal elrendelték egy illetékes munkacsoport felállítását az ügyben.

„A nyílt tengerek szabadsága mindig nagy felelősséggel járt” – véli Jeff Adron, a Tengerbiológiai Megőrzés Intézetének nyílt tengeri ügyekkel foglalkozó részlegének a vezetője. „Soha nem voltak teljesen szabad területek, csak úgy bántak velük. Elérkezett az idő, hogy végrehajtsuk a tengerjogi megállapodás módosítását.”

A halászhajóktól jelenleg nem követelik meg, hogy ugyanazt az automatikus azonosítási rendszert használják, mint a kereskedelmi hajók. „Ennek a hiányosságnak a pótlásával ellenőrizni lehet a tevékenységüket" – mondta el a brit lapnak Kristina Gjerde, az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) nyílt tengerekkel foglalkozó tanácsosa. „Az autópályák melletti traffipax lefényképezi az autót, ha túl gyorsan közlekedik. A tengeren semmi ilyen eszközt nem lehet bevetni. Sok kormánynak elege van az illegális halászati tevékenységből is, azért valamilyen nemzetközi regisztráció alá kell vetni a halászhajókat.”

Ezzel párhuzamosan nemzeti védelmi ügynökségeket hoznak létre, hogy segítsék a szabályok végrehajtását, valamint a környezetvédők és a Pentagon közti együttműködést, a túlhalászás, a kalózkodás és a terrorizmus csökkentése ügyében. A módosítás célja, hogy összekapcsolja a tagnemzetek tengeri felügyeleti tevékenységét, a hadsereget és halászatot is beleértve. „Kérdéses, hogy miként lehet nyomon követni a hajók szándékait” – mondta Mr. Ardon. „Ha kombinálni tudjuk a nemzetbiztonsági védelmet különböző ellenőrzési formákkal, akkor kerülünk közel a megoldáshoz”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt