Cserkészmúlt Gödöllőn
2009. október 8. 08:30
2009-ben székhelye felújítása miatt zárt be a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye. A kollekciót Gödöllő városa fogadta be, és az ebből rendezett tárlat 2009. október 20-án 11 órakor nyílik meg a Városi Múzeumban.
Korábban
Gödöllőt történelmi múltja predesztinálja arra, hogy a magyar cserkészet központja legyen - áll a kiállítás tájékoztatójában, hiszen 1933-ban itt rendezték a fiúcserkész világtalálkozót (jamboree), 1939-ben a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting), itt állítottak cserkészszobrot 1943-ban és itt nyugszik a máriabesnyői temetőben gróf Teleki Pál miniszterelnök, főcserkész cserkészliliomos kereszt alatt, sírja a magyar cserkészet kultuszhelye.
Az angol Robert Baden-Powell által életre hívott ifjúsági mozgalom mintájára 1910-ben jöttek létre az első cserkészcsapatok Magyarországon. 1912-ben alakult meg a Magyar Cserkészszövetség. A magyar cserkészet a két világháború közötti időben élte fénykorát, hiszen ez kitűnő módszernek bizonyult az ifjúság valláserkölcsi nevelésére és a Trianon utáni Magyarország nemzetközi kapcsolatainak építésére.
Olyan jelentős személyiségek álltak a cserkészet mellé, mint gróf Teleki Pál (1879-1941), tudós geográfus, miniszterelnök vagy Sík Sándor (1889-1963), piarista tartományfőnök, tanár, költő. A magyar cserkészpedagógiát Sík Sándor dolgozta ki, a jellemformálással kapcsolatos nézetei - az „emberebb ember, magyarabb magyar” jelmondatba sűrítve – végigkísérték a magyar cserkészet történetét.
Az 1933-ban Gödöllőn rendezett jamboree és az 1939-es Pax Ting volt a magyar cserkészet legkiemelkedőbb eseménye. A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt megszüntette a cserkészmozgalmat, és helyébe – szovjet mintára – az úttörőmozgalmat állította. A cserkészet 1989-ben, a rendszerváltozáskor indult újra, és azóta nagyjából 50 ezer fiatal került kapcsolatba a mozgalommal, amely jelenleg 8000 aktív taggal működik. A tagok a rendszeres heti foglalkozásokon kívül többnapos túrákon, nyári és téli táborokon, nemzetközi rendezvényeken vesznek részt.
Az elmúlt időszak cserkészettel kapcsolatos tárgyi emlékeit és dokumentumait kezdetben a budapesti Sportmúzeum gyűjtötte. 1994-ben azonban létrejött az önálló Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye Budapesten, amelyet 2009-ben épületének felújítása miatt kellett bezárni. Az országos cserkészgyűjtemény anyagát Gödöllő városa fogadta be: a tárgyi a Gödöllői Városi Múzeumba, míg a könyvtári és levéltári anyag pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba került.
Az október 20-án nyíló állandó kiállításon szerepel Zita királyné zászlaja, amelyet egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott 1925-ben, Baden-Powell eredeti, az 1933-as gödöllői jamboree után Horthy Miklós kormányzónak írt levele, és egy Fehér szarvas érem, amelyet egyszeri alkalommal, az 1933-as gödöllői jamboree szervezésében és lebonyolításában végzett kiemelkedő munkáért adtak 256 cserkésztisztnek. Emellett a látogatók megtekinthetik a Nagy Sándor utca 6. szám alatt működött Cserkészbolt részleges rekonstrukcióját sok eredeti tárggyal és dokumentummal, Márton Lajosnak, a cserkészek festőjének rajzait, és a cserkészéletre oly jellemző táborozást egy enteriőr idézi meg a tábori élet minden rekvizitumával.
A megnyitón Bokody József cserkésztörténeti kutató gödöllői cserkészösvényt hirdet meg, amelynek keretében végigjárhatók a cserkészet nevezetes gödöllői helyszínei.
További részletek:
Gödöllői Városi Múzeum 2100 Gödöllő, Szabadság tér 5., tel. 28-421-997, e-mail. [email protected]
Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ 2100 Gödöllő, Dózsa György út 8. tel. 28-515-280, e-mail: [email protected]
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját 20:20
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap