Feledné sötét múltját a Porsche

Bár a vállalat hivatalos története 1950-ben kezdődik, az valójában csak megújulás volt, hiszen a Porsche SE-t 1931-ben alapították. Az időponthoz azért is ragaszkodnak, mert a vállalat vezetői legszívesebben felednék, hogy a cég 1942-ben alapított autógyárában a második világháború alatt kényszermunkások százait dolgoztatták.

Ott azonban akkor még nem sportkocsikat, hanem tankokat és más katonai járműveket szereltek össze, emellett a vállalat egyik kiemelt célja a korábbi népautó, a híres, Ferdinand Porsche által tervezett Volkswagen harci változatának elkészítése volt.

A gyárban dolgozó munkások egyike volt Jan Karolczak is, akit 1942 februárjában rendeltek oda: a férfit több más sorstársával együtt gyűjtötték be, és vitték vonattal a helyszínre. A kényszermunkások borzalmas körülmények között éltek, és fizetésük gyakorlatilag semmit sem ért. A ruhájukon mindvégig a P betűt kellett viselniük, amely nem a Porsche, hanem a Polen rövidítéseként stigmatizálta őket, így sem a mozikba, de még az óvóhelyekre sem engedték be őket.

A Porsche hivatalosan mindezt a mai napig nem ismerte el: bár a Volkswagen 1996-ban több ezer oldalas dokumentumot készített a nácikkal történt együttműködésről, a Porsche inkább hallgat az ügyben, és szerepét a valósnál jóval jelentéktelenebbnek próbálta beállítani. Szerintük a későbbi autógyár csak egy kis tervezőiroda volt a második világháborúban, 50-100 alkalmazottal.

Elég azonban csak egy pillantást vetni saját irattárukra, a bejárat mellett egy 1944-es grafikonon 656 alkalmazott látható. A Porsche ráadásul azon információ birtokában is tagad, miszerint a Harmadik Birodalomban a második világháború során minden nagyvállalat alkalmazott kényszermunkaerőt.

Mindez az 1990-es évek elején megváltozhatott volna, ám ők a beismerés helyett akkor 10 ezer márkát ajánlottak fel annak, aki bebizonyítja, hogy a vállalat valaha is alkalmazott kényszermunkásokat. Amikor aztán kiderült, hogy mégis, akkor azt állították, hogy maximum 10-20 ilyen személy dolgozhatott náluk. Ez a szám azonban hamarosan 50 lett.

A vállalat történetének sötét fejezeteit most Ulrich Viehöver újságíró legújabb kutatásai derítették fel, aki a stuttgarti náci kapcsolatokról írva úgy mutatja be Ferdinand Porschét, mint „aki lelkiismeretét félretéve profitált a rezsimből”. A kutató szerint a valóságban legalább 300 kényszermunkást dolgoztattak, és az ő lakhelyeiknek épült barakkok közül egy pár még ma is áll a gyár területén. Viehöver könyve bemutatja, hogy a stuttgarti mérnökiroda valójában igenis profitált a náci rezsimből, és az automobil-dinasztia sikeresen mentette át mind hatalmát, mind pénzét a háború utánra, amivel ők is hozzájárultak az új Németország gazdasági csodájához.

Már a kezdetek is bíztatóak voltak: bár Porsche nem volt Hitler rajongója, a diktátor csodálta a tervező tehetségét. Heinrich Himmler az SS-ben is szerzett számára beosztást, ám Porschét mindez hidegen hagyta - erre a VW monopóliumának elnyeréséhez és megőrzéséhez volt szükség. A vállalat a híres népautót övező propaganda hazugságai mellett elég hamar katonai beszállítóvá vált, a központi gyár Wolfsburgba került, és mindezt a szakszervezetektől elkobzott pénzből finanszírozták.

Fabian Müller, Porsche életrajzírója szerint Ferdinandnak nem voltak erkölcsi aggályai, amiért fegyvereket gyártott, és a több ezer kényszermunkás sorsa sem izgatta túlzottan. Ez pedig megdobta a család vagyonát is: míg 1934-ban háromezer, addig 1944-ben kétmillió márka bevételük volt. Viehöver szerint sikereiket nem tudták volna kényszermunka nélkül elérni: a lengyelek mellett hollandok, marokkóiak, franciák, olaszok és még oroszok, illetve nők is robotoltak a gyárakban.

A könyv azonban a lehető legrosszabbkor ütött egy nagyot a vállalaton, amely inkább ünnepelni szeretett volna, hiszen idén lett volna 100 éves Porsche idősebb fia, Ferry, aki a Type 1-es sportkocsival alapozta meg a vállalat későbbi sikerét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
• Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
• Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
• A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
• Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
• A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
• A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált
• A leghíresebb maja romváros eddig lezárt részei is látogathatók lesznek
• A maja villámisten ritka szobra került elő Mexikóban