Skóciától óvtak a középkori krónikák
2009. szeptember 23. 10:04 The Daily Telegraph
Skócia veszélyes bennszülöttekkel van teli, akik érthetetlen nyelvet beszélnek, és még az időjárás is borzalmas - derült ki a 13. századi északi útikalauzokból, amelyek a térség elkerülésére buzdították az utazókat vagy éppen hódítókat.
Korábban
A nyolc évszázada írt krónikákban Skócia, vagy skandináv nevén Skotland egy ellenséges, és az utazók számára kellemetlen országként jelent meg, amely az egyik saga szerint csak a fosztogatók számára ajánlatos felkeresni, „ám a legtöbbször ők is odavesznek az utazások során”.
Egy másik saga izlandi kereskedőkről szól, akik a sziget nyugati partjára érve 13, vikingekkel zsúfolt hajóval találkoztak, ám hamarosan kiderült, hogy valójában a helyiekkel találták szembe magukat. Ekkor egy Grjotgard nevű férfi (aki II. Malcolm, skót király lehetett) felajánlotta nekik, hogy ha partra szállnak, akkor csak a javaikat veszik el, míg ha nem, akkor megtámadják és megölik mindannyiukat. A kereskedők halálra rémültek, de mivel a történet fennmaradt, ezért valószínűleg az első megoldást választhatták.
A hasonló történeteket Gisli Sigurdsson, a Reykjavíki Egyetem történésze gyűjtötte össze, aki szerint ezekből kiderül, hogy a félelmetes kalózoknak tartott vikingeknek is volt félnivalójuk. A kutatás rávilágított, hogy az északi hajósok a legjobban az ír partoktól, és a nyugati-skót területektől tartottak. Az egyetlen biztonságos helyet Orkney és Shetland jelentette a számukra, ahol saját rokonaik éltek, akik szívesen fogadták őket.
Tom Muir történész szerint mindez érthető is, hiszen a vikingek a legtöbbször a védtelen településeket, és a monostorokat támadták meg és fosztották ki, míg a kelták és más harcos népek ellen nem mertek fellépni.
A viking inváziók korának fénykora a 9-12. század között volt, amikor a skandináv hajósok Izland és Grönland mellett Orkney és Shetland szigetét is megszállták, és az európai kontinens több pontján is kolóniákat hoztak létre. Bár a 13. században írt izlandi sagákat a korábbi szájhagyomány útján elterjedt történetek alapján írták, mégis útikalauznak számítottak a hajósok, kereskedők vagy épp a felfedezők, fosztogatók és hódítók között. A történetek és útleírások egyébként mai szemmel nézve is nagyon pontosak voltak, és a régészek ezek alapján több, korábban ismeretlen települést is sikerrel azonosítottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap