2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

1939 elfeledett háborúja

2009. szeptember 9. 10:02 Obrusánszky Borbála

A második világháború kitörésének hetvenedik évfordulója nemcsak az európai hatalmak számára emlékezetes, de a mongol-orosz haderő számára is. Szeptember közepén, a fegyverszüneti megállapodások emlékére több rendezvény is megrendezésre kerül Mongóliában, ahol arra emlékeznek majd, hogy hetven évvel ezelőtt az ország keleti határánál dőlt el: Japán nem Szibérián át próbál új területeket szerezni, hanem jóval délebbre, Kínában és a csendes-óceáni szigetvilágban.

Háború hadüzenet nélkül

Japán a harmincas évek közepétől folyamatosan támadta az orosz és mongol határvidéket. 1938 júliusában a koreai-orosz határnál, Csangkufengnél a japán sereg győzelmet aratott Bljuher marsall felett. A két fél akkor augusztusban tárgyalóasztalhoz ült és megállapodott a határ módosításában.



A japánok az újabb siker reményében a következő évben, 1939-ben, közvetlenül a második világháború előtt Mongóliára támadtak. Ezen a fronton dőlt el, hogy a későbbiekben merre, és milyen ütemben terjeszkedik a császárság. Az itt történteket azonban a történészek mai napig nem értékelik megfelelően, pedig a kelet-mongóliai Halhin-golnál az egyesült orosz és mongol seregek megállították az erőszakos japán terjeszkedést, ezzel meghiúsult az eurázsiai kontinens, valamint Kína bekerítésének terve is.



A japánok hadüzenet nélküli háborúja 1939 tavaszán kezdődött Mongólia ellen, helyszíne a Halha-folyó vidéke volt, amely felől május 11-től a japánok többször is megpróbáltak betörni. A támadás hírére a Szovjetunió új külügyminisztere, Molotov utasította Zsukovot, hogy a japán erőket mindenképpen szét kell verni, nem szabad engedni, hogy a Szovjetunió esetlegesen kétfrontos háborúba kényszerüljön. A parancs értelmében a mongol lovasezredek és a Vörös Hadsereg 57. önálló hadteste a kelet-mongol határ mellé vonultak, és megkezdték a behatolók elleni támadást.

A japánok Nomohan és Bürd-ovoo irányából indították első támadásukat, amelyben a japán-mandzsu 6. hadsereg vett részt. 1939. május 28-án Hajlarból támadtak, ezt azonban az egyesült orosz-mongol erők visszaverték. Kamacubara japán tábornok a gyors győzelem elősegítése érdekében a légierőt is bevetette, amely hirtelen csapott le a mongol oldalon lévő orosz-mongol harci repülőtérre, elpusztítva az ott lévő gépeket.



Ezzel a támadással a japánok egészen június végéig uralták a mongol légteret, akkor azonban megérkeztek az új orosz repülőgépek. Az orosz hírügynökségi jelentés szerint június 27-én a japán oldalon 60, míg az orosz-mongol oldalon 50 gép vett részt a légicsatában, amelyet ez utóbbiak nyertek meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár