Kikötőfejlesztés veszélyezteti Velencét

A velencei kikötőben fenékkotrást terveznek, hogy a létesítményt több és nagyobb hajó befogadására tegyék alkalmassá. A 260 millió eurós (70,8 milliárd forintos) projekt révén 400 méter hosszú hajók is képesek lesznek bejutni a kikötőbe. Mint a kikötői illetékesek hangsúlyozzák, a fejlesztést a növekvő idegenforgalom és teherforgalom teszi szükségessé, ugyanakkor a munkálatok során betartják a természetvédelmi előírásokat.

A fejlesztési terveket igen aggasztónak tartják a műemlékvédők, hiszen a fenékkotrást és a hajóforgalmat tartják vízszintemelkedés egyik okának a lagúnákban, ami veszélyezteti az alacsonyan fekvő szigeteken emelt történelmi várost. "Az a tény, hogy nagy hajók bebocsátást nyernek a lagúnákba, súlyos következménnyel járnak a városra nézve" - hangsúlyozta Jane da Mostro, a Velence megmentésén fáradozó brit alapítvány kutatója.

Mint kifejtette, a magas vízszint gyakoribb velencei árvizeket jelent. Az utóbbi száz évben a növekvő vízszint és a gyarapodó lakosság együttes hatására Velence 23 centimétert süllyedt. Telente a város gyakorta az aqua alta (magas víz) áldozatává válik, amikor az erős szél és hullámzás miatt a város utcáin a bokáig érő vízben csak gumicsizmában és ideiglenes pallókon közlekedhetnek a velenceiek és a turisták. Tavaly decemberben élte át Velence az utóbbi 22 év legnagyobb árvízét. A környezetvédők szerint a jövőben súlyosabbá válik a helyzet, amikor a globális felmelegedés miatt világszerte megemelkedik a tengerek szintje.

A kikötői illetékesek szerint túlzottak a környezetvédők aggályai. Meggyőződésük szerint a gondokat megoldja az úgynevezett Mózes-projekt, a 4,3 milliárd eurós (1170,7 milliárd forintos) költséggel 2014-ben üzembe helyezendő mozgókapus megoldás. Az elképzelések szerint a mozgó védőgátak árvízveszélykor emelkednének fel a tengerfenékről. A műemlékvédők szerint viszont a létesítményt csupán rendkívül magas vízálláskor működtetnék, ám a mozgó védőgátak nem csökkentenék az átlagos tengerszintet, ahogy nem akadályoznák meg, hogy a víz fokozatosan "megegye a város köveit és tégláit" - mutatott rá Luigi D'Alpaos, a Pádua-i Egyetem hidrodinamika-professzora.

"A Mózes-projekt révén legfeljebb az aqua alta okozta gondokat lehet kezelni, ám ez nem orvosolja a többi problémát" - jelentette ki a professzor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs