Újraavatták Európa legnagyobb működő zsinagógáját

Neológ imaház a Dohány utcában

Míg Pest városában 1787-ben még csak 14 megtűrt zsidó élt - zömmel az Orczy bárók Király utcai bérházában -, egy 1833-as összeírás már 1346 családot említ, s a szám a pénzügyek és a kereskedelem fellendülésével gyorsan emelkedett. A Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését - korábban csak az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek.

1841-ben megszerezték a Síp utcai telket, majd a Dohány utcáig nyúló rész is a birtokukba került. A tervpályázatot, melyen Hild József és Feszl Frigyes is indult, Ludwig Förster bécsi építész nyerte meg mór stílusú tervével, és ő is vezette az építkezést 1854 és 1859 között. A minta a szintén Förster tervezte bécsi tempelgassei zsinagóga volt, ám a pesti templom amannál jobban kifejezi a polgári igényeket..

A mór stílusú zsinagógán jelent meg először torony magyarországi zsidótemplomon - korábban nemcsak nem lehetett ilyet építeni, de a zsinagógák maximális magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett tornyok közti ráccsal elválasztott, nyitott tér átmenetet alkot a belső udvar felé, amely kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák intim enteriőrjét idézi. A vörös téglahomlokzat azért tér el egy kicsit az utca vonalától, hogy az előírások szerint Jeruzsálem felé nézzen. A főbejárat felett Tóra-idézet olvasható: "Készítsenek nékem szentélyt, hogy lakjam közepettük." (Mózes II. 25:8.)

Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles épület a világ legnagyobb neológ zsinagógája. A 26 méter magas, csarnokszerű épület hosszanti terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12 méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják át. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá. A Frigyszekrény, a zsinagóga legszentebb része fölött kupola található, előtte állandóan ég az Örökmécses. A belső teret míves ornamentika, gyönyörű csillárok és falikarok, falfestés ékesítik. A többször átépített orgona 4 manuálos, felavatásakor jelen volt Liszt Ferenc is. A templom északi oldalához csatlakozik a Hősök csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar szülőháza helyén épült.

A templom a vallást megújító, asszimilálódó zsidó nagypolgárság gyülekezőhelye lett. 1859-ben az avatóünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt. A templom első rabbija Schab Löw volt, 1866-ban szólalt meg először itt magyarul Kohn Sámuel főrabbi. A zsinagóga orgonájának felavatásán az első sorban foglalt helyet Liszt Ferenc, az ő művével kezdődött a műsor: Szent Ferenc prédikál a madaraknak. Az orgonánál egy katolizált zsidó, Camille Saint-Saens ült.

Ma a templom északi oldalához csatlakozik a Hősök csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar szülőháza helyén épült. A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok emlékművét, Varga Imre alkotását. A fűzfa formájú, krómacél plasztika levelein 50 dollár fejében örökítették meg a holokauszt áldozatainak nevét, a befolyt összegeket a templom restaurálására fordították.

A műemlék-épület a II. világháború, az időjárás s a karbantartás anyagi okokból történt elmaradása miatt veszélyes állapotba került. 1991-1996 között újították fel, a munka során a templombelső eredeti látványának visszaállítására törekedtek, a szerkezeti felújítást modern technikai eszközökkel valósították meg. Az egymilliárd forintnál magasabb költség nyolcvan százalékát a magyar állam költségvetéséből, húsz százalékát nemzetközi gyűjtésekből fedezték. A Lauder-alapítvány, valamint az 1987-ben New Yorkban Tony Curtis magyar származású amerikai színész által, az apja emlékére létrehozott Emanuel Alapítvány támogatta a rekonstrukciót. Curtis 1988. évi magyarországi látogatása meggyorsította a szükséges pénz összegyűjtését.

A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok emlékművét, Varga Imre alkotását.

1. Neológ imaház a Dohány utcában
2. Kiállítás a zsinagóga történetéről

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?