Viták övezték a bécsi "ENSZ-szörny" születését

New York és Genf után a világszervezet harmadik fő központja kezdte meg működését az osztrák fővárosban, amikor 1979. augusztus 23-án megnyílt a Duna partján álló épületegyüttes, hivatalos nevén a Bécsi Nemzetközi Központ, közkeletű elnevezéssel az "ENSZ-város". (Az ENSZ-központok sora azóta egy negyedikkel, a kenyai Nairobival bővült.) A Johann Staber osztrák építész tervei alapján épült központ alapkövét 1973-ban rakták le. Felavatására hat évvel később, 1979-ben került sor, az osztrák Kurt Waldheim főtitkársága alatt. Az építkezés azonban ezzel még nem ért véget, végül 1987-ben adták át rendeltetésének az ENSZ-központot.

Mintegy harminc nemzetközi szervezet tart fenn irodát Bécsben, ennek fele az ENSZ-városban működik. Jelenleg 110 országból négyezren dolgoznak az épületegyüttesben. Az ENSZ szervezetei közül létszámát tekintve a legnépesebb a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), 2300 fővel. Bécsi központtal működik még többek között az ENSZ-család tagjai közül az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezetének (CTBTO) Előkészítő Bizottsága, az ENSZ Kábítószer és Bűnügyi Hivatala (UNODC), az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) és a AIDS elleni küzdelemre létrehozott UNAIDS is.



A Szent István-dóm (Stephansdom) és a Praterben álló óriáskerék mellett a város egyik jelképének számító ENSZ-központ születését végig viták kísérték. A második világháború után a szövetséges hatalmak megszállása alá került Ausztria 1955-ben nyerte vissza teljes szuverenitását, s még abban az évben felvették az ENSZ tagországai közé. A semlegességét 1955-ben kinyilvánító ország 1966-ban felajánlotta, hogy új irodát épít a már akkor bécsi székhellyel működő két ENSZ-szervezet, a NAÜ és az UNIDO számára. Ezután született meg az ötlet, hogy létesüljön egy új ENSZ-központ.

Az elképzelést külföldön és Ausztriában nem övezte egyöntetű támogatás. Az akkori osztrák ENSZ-nagykövet, Peter Jankowitsch visszaemlékezése szerint mindenekelőtt az addigi egyetlen európai ENSZ-központnak otthont adó Svájc reagált visszafogottan. Támogatták viszont a szocialista országok a helyszín földrajzi közelsége, az úgynevezett el nem kötelezett országok csoportjából pedig több a semleges Ausztriához fűződő jó kapcsolata miatt. Bruno Kreisky akkori osztrák miniszterelnök a hidegháborús körülményekre tekintettel biztonságpolitikai érveket is felsorakoztatott a központ mellett, mondván: kevéssé valószínű, hogy támadás érje a keleti és a nyugati tömböt elválasztó vasfüggöny mentén fekvő Ausztriát, ha ENSZ-székhelynek ad otthont.

Ausztriában ellenzői "ENSZ-szörnynek" nevezték, nagyzási hóbortnak, felesleges pazarlásnak tekintették a vállalkozást. A költségek valóban jóval túllépték a tervezett kereteket. Az 1967-es elképzelésekben még 600 millió, a végleges tervben 6,5 milliárd schilling szerepelt, a végösszeg pedig megközelítette a kilencmilliárd schillinget. Az épületegyüttest szimbolikus összegért, évi egy osztrák schillingért (ma: 7 eurócent) adták bérbe a világszervezetnek 99 évre.

A központ és látogatói ugyanakkor hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban Bécs egy világváros arcát mutatja. A nemzetközi jelleg anyagi előnyökkel is jár. A követségek és nemzetközi szervezetek évente több mint 400 millió euró hasznot jelentenek Ausztriának, s jelentős bevételeket hoz az úgynevezett konferenciaturizmus is. Tavaly 98 ezren vettek részt különböző nemzetközi konferenciákon Bécsben, és 190,5 millió euróval járultak hozzá az ország GDP-jéhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése