Emléktáblát lepleznek le a gyöngyösi Orczy-kastélyban

Az Orczy-kastélyt 1769-70-ben egy majorság helyén építette Orczy (I.) Lőrincz. Az eredetileg barokk stílusban emelt „U” alakú épület klasszicista stílusú átalakítására 1826-ban került sor. Ekkor épült meg az „U” alakot lezáró, negyedik épületszárny is. A pompás angolkerttel körülvett kastélyt utolsó főúri tulajdonosa, Wildburg Arthurné 1937-ben eladta a városnak. A II. világháború után nagyon hamar „lelakott” állapotba került, és az épülethez idegen funkciók betelepítése mellett - például itt volt az Iparitanuló Tanintézet Tanműhelye - a szakszerűtlen átépítések is sokat rontottak annak állapotán (ugyanez mondható el a kastélykert esetében is).

Az épület és a park rekonstrukciójának és revitalizációjának (új életre keltésének) gondolata már a Mátra Múzeum kiállításainak a beköltözése után született meg. A Gyöngyös, Mátra Múzeum - Orczy kastély és kertje megvalósíthatósági tanulmányterv 2001-ben készült el, megvalósítására pedig 2005-től nyílt lehetőség, miután az első ütemét az Európai Unió társfinanszírozásában a Regionális Fejlesztési Operatív program keretében támogatásra méltónak ítélték. Sajnos az eredeti elképzelés szerint, korábban benyújtott komplex -a teljes beruházást tartalmazó- pályázat sikertelen volt. Ennek következménye, hogy a természettudományi gyűjteménynek otthont adó új épület megnyitására csak idén ősszel kerül sor, bár praktikusabb lett volna, ha előbb épül meg, mint ahogy a kastélyépület felújítására sor kerül.

A felújítás I. ütemében a kastélyépület, a kerítések, az új északi gloriett, az új kezelőépület és a meglévő délkeleti és délnyugati gloriett rekonstrukciója, míg a második ütemben az új természettudományi pavilon és a kert revitalizációja készült el.

A kastélyépület felújítása közben szenzációs barokk falképek -tájképek és csatajelenetek- kerültek elő. Ezek felújítására a pályázat keretein belül nem állt rendelkezésre pénzügyi forrás, azonban összefogással -adományokból, pályázatokon nyert pénzekkel- néhány teremben lehetőség nyílt a falképek bemutathatóvá tételére. A kastélyépület újjászületésének két látványos építészeti eleme az egykori nyitott folyósok visszaállítása -köszönhetően annak, hogy befalazott állapotban, de megmaradtak az árkádos emelet és földszint faragott oszlopai és az emelet mellvédje- és a kastélyudvar üvegtetővel történő lefedése volt. Utóbbi a barokk kastély „nyitottságát adja” vissza, kompenzálva az épület belső udvarának a 19. században történő bezárását.

A természettudományi gyűjteménynek helyt adó új épület a kastélypark hátsó részében, a korábbi részekhez ízlésesen illeszkedve épült meg. Jelenleg a kiállítási területek berendezése folyik, megnyitására idén ősszel fog sor kerülni: a Mátra Múzeum kiemelkedő értékű természettudományi gyűjteménye ezzel rangjához méltó, izgalmas környezetbe kerül.

Az Europa Nostra-díjat jelképező emléktáblát a 2009. augusztus 13-án, 14:00-kor kezdődő ünnepség keretében leplezik le a gyöngyösi Mátra Múzeum épületén. Az ünnepségen részt vesz Dr. Andrea H. Schuler úr, az Europa Nostra szervezet tiszteletbeli elnöke is.

Bukovszky Balázs
www.szepmagyarorszag.hu

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"