Régészek az elveszett expedíció nyomában
2009. július 17. 14:20
Egy albertai tengeri régész a világ két legkeresettebb hajóroncsainak nyomába eredve szeretné megfejteni a 19. század közepén elveszett Franklin-expedíció sorsát.
Korábban
Franklin és 128 embere 1845-ben indult az Északnyugati Átjáró felfedezésére, amikor nyomuk veszett. A szakértők úgy vélik, hogy a hajók 1848-ban jártak szerencsétlenül, miután a Vilmos király szigetnél a jég fogságába kerültek és a legénység elhagyta őket, hogy biztonságos helyet keressenek. Az egy évtizeden át tartó, kudarccal végződött kutatást Lady Franklin, a brit királyi haditengerészet és Hudson's Bay társaság finanszírozta.
A katasztrófát a történelem egyik leghosszabb mentőakciója követte 1848 és 1959 között, ekkor fedezték fel az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő, a jeges-tengeri szigetvilágon át vezető átjárót. Az európai kutatók régóta kutattak az Ázsiába vezető rövidebb út után, amely azonban járhatatlan volt a jég és zord időjárás miatt.
Tavaly John Baird kanadai környezetvédelmi miniszter jelentette be, hogy Ottawa 75 ezer kanadai dollárral (11,6 millió forinttal) járul hozzá Franklin hajói, az Erebus és a Terror felkutatásának költségeihez. Robert Grenier, a kanadai Parks Canada víz alatti régésze vezeti az expedíciót a kanadai parti őrség Sir Wilfrid Laurier nevű jégtörőjén. A hathetes expedíció a tervek szerint augusztus 18-án indult el, ám nem jártak sikerrel, ráadásul idén hajóhiány miatt nem is folytathatják vizsgálataikat.
Éppen ezért lesz érdekes, hogy Rob Rondeau és kutatócsoportja szeptembertől egy teljesen magánfinanszírozású merüléssorozatban keresi a hajókat a nunavuti Taloyoak inuit településétől nem messze, ahol a helyi lakosok is segítik majd őket.
Bár a legtöbben megszállottságból végeznek hasonló vizsgálatokat, Rondeau saját elmondása szerint csak legújabb, most kifejlesztett hangradarját szeretné kipróbálni. A kutató a korábban nemzeti történeti örökségnek nyilvánított roncsokat egy mini tengeralattjáróval szeretné fellelni, majd fotókat készítene róluk. A férfinak már jelentős tapasztalata van ebben a világ más pontjain végzett vizsgálatok miatt is, így a tervek szerint most sem érné károsodás a hajókat.
Az expedícióról a Discovery Channel készít dokumentumfilmet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap