Hitler nem művészeti galériának álmodta Prorát

A Kraft durch Freude nevű náci "érdekvédelmi" szervezet által propagált, Prorának nevezett üdülőkomplexumból az épületkolosszusok ellenére semmi nem lett, és azzal igazából a német hatóságok később sem tudtak mit kezdeni. Eltekintve az NDK-s időktől, amikor egyes részeit az akkori keletnémet hadsereg laktanyának használta, később pedig a hadsereg üdülője lett.

Az 1930-as években a társadalmi béke és a hatékonyabb munka feltételeinek megteremtése céljából igyekezett kialakítani a náci rendszer egy munkás vakációs központot az északi Rügen szigetén. A 4,5 kilométer hosszú épületsorban, "a világ legnagyobb fürdőhelyének" nevezett blokkokban 20 ezer embernek biztosítottak volna pihenést alig 10 négyzetméteres "spártai" szobákban. A komplexumot a náci állam a német munkásság üdülőparadicsomának szánta, építése 1936-ban kezdődött. Ezt követően a munkálatok többször is szüneteltek, 1943-ban pedig teljesen leálltak.

A német egyesülés után a gigászi nyaralókomplexum egyfajta "falanszterváros" lett, az egyenként 550 méteres blokkok 1992 óta üresen és elhanyagolt állapotban állnak. Egy német üzletember ezekből vásárolt meg korábban néhányat, hogy bérelhető, illetve megvásárolható apartmanokat alakítson ki.



Most viszont a legújabb tervek szerint Prora új életre kel. Egy drezdai építész kitalálta ugyanis, hogy a "rügeni kolossszust" a világ legnagyobb művészeti galériájává változtatja. Mégpedig olyan galériává, ahová a világ minden szegletéből érkezhetnek művek, az egyetlen feltétel csupán az, hogy azok internetes formájában jöjjenek. És az így érkezett festményekből, grafikákból és fotókból, sőt szobrokból a kezdeményezők szándéka szerint egyenként egy ötször ötméteres, "tűzálló" szövetre nyomtatott alkotás készül, és a "lepel" ily módon 4,5 kilométer hosszúságban borítja majd be a méreteivel és küllemével ma is riasztónak tűnő épületkomplexum homlokzatát.

A sajtóértesülések szerint egy meglehetősen merész és mintegy 1,3 millió eurós összköltségű tervről van szó, amelyhez a drezdai építész, illetve menedzser most szponzorokat keres. A világ legnagyobb - tulajdonképpen virtuális - galériája a tervek szerint "Az én világom" (Meine Welt) címet viseli majd, ami egyben a beküldendő művek tematikáját is meghatározza. A hírek szerint néhány munka már be is érkezett, és azok a strandon a hét végétől megtekinthető.

Egy biztos: Prorával kapcsolatban Hitler művészeti galériáról nem álmodott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?