Capa-képek a Ludwigban
2009. július 2. 18:20 MTI
A Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész képeit tartalmazó, nemrég Magyarországra került gyűjteményből nyílik kiállítás csütörtök este a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban; a tárlat kronologikus sorrendben követi az 1954-ben elhunyt fotográfus haditudósítói karrierjének meghatározó állomásait, köztük a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban és az Izraelben készült műveit.
Korábban
"Az egykor a Városház utcában született fiú művészetével együtt hazatér, ami Magyarországnak és a magyar kulturális örökségnek is javára válik" - fogalmazott Hiller István oktatási és kulturális miniszter a tárlatról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. A kiállítást Bajnai Gordon miniszterelnök nyitja meg csütörtökön este, a nagyközönség péntektől tekintheti meg a tárlatot.
A Magyar Nemzeti Múzeum a kormány 300 millió forintos támogatásával fél évvel ezelőtt vásárolta meg a Capa-hagyatékot gondozó New York-i International Center of Photographytól (ICP) a több mint ezer darabos gyűjteményt, amelynek a gerincét 937 darab mesterkópia jelenti. Mint Páldi Lívia, a kiállítás főkurátora elmondta, ezek közül 206 darabot láthat a közönség a Ludwig Múzeumban, emellett 11 vintázs (papír pozitív) kópia, 5 portré, valamint korábban Magyarországra került Capa-fotóanyag és amerikai, brit, francia magazinokban megjelent képek tekinthetőek meg.
Hiller István a sajtótájékoztatón kiemelte: három éve kaptak először ajánlatot a Capa-gyűjtemény megvásárlására az ICP-től, amely - mint mondta - a világ legnagyobb fotóművészeti központja. A tárgyalások tavaly december zárultak a szerződés megkötésével. A kulturális tárca vezetője hangsúlyozta: Capa a világ egyik legjobb fotóművésze volt és része a magyar kultúrának.
Az ICP-nél a hagyatékot gondozó Cornell Capa, a fotós öccse 1995-ben kiválogatott 937 negatívot, amelyekről három egyforma, kiváló minőségű, hagyományos fotográfiai eljárással készült, Robert Capa szárazbélyegzőjével ellátott sorozat készült. A három sorozatból egy New Yorkban maradt, a második a tokiói Fuji Múzeumba került, a harmadik lett magyar tulajdon. Az ICP-nél azt is meghatározták, hogy több mestersorozat nem készülhet a Capa-hagyatékból.
"A gyűjtemény Magyarországra kerülése elismerés a világhírű magyar fotóművészetnek és lendületet adhat az itthoni képzésnek is" - vélekedett Hiller István. Arra is kitért, hogy reményeik szerint nem ért véget az együttműködés az amerikai féllel, hiszen "más formában is szeretnénk Magyarországon gazdagítani a magyar fotóművészetet". Ennek része lehet a magyarországi fotós képzésre vonatkozó megállapodás is. Kérdésre válaszolva Hiller István azt mondta, 2011-től nyílhat állandó Capa-kiállítás Budapesten és több helyszín is szóba jöhet.
Willis E. Hartshorn, az ICP igazgatója arról beszélt: Cornell Capa álma valósult meg azzal, hogy bátyja képei Magyarországra kerültek. "Robert Capa számára a fényképezés a túlélés egyfajta eszköze volt. Partizán volt, nem semleges; úgy próbált fotózni, ahogy ő szerette volna a világ történéseit megmutatni" - fogalmazott az igazgató. Arra is kitért, hogy Capa ugyan haditudósító volt - öt háborúban fotózott -, de a civilek is érdekelték a háborús körülmények között. Elmondta, hogy az ICP tulajdonában 150 ezer fotó van és az ottani iskolában évi ötezer fiatalt oktatnak.
A budapesti tárlaton külön terem foglalkozik az 1913-ban Friedmann Endre néven született Capa fiatalkorával, budapesti, berlini és párizsi éveivel, a spanyol polgárháborúban (1936-1939) készített képeivel, 1938-ban tett kínai útjával, a második világháború idején megörökített fotóival (Tunézia, Olaszország, normandiai partraszállás, Franciaország felszabadulása, a háború vége Németországban), az 1947-ben a Szovjetunióban tett útjával, három izraeli utazásával (1948-1950), 1947-48-as kelet-európai képeivel, köztük 1948-ban tett magyarországi látogatásával, indokínai képeivel (1954-ben itt érte a halál, amint egy aknára lépett), végül barátok, hírességek általa készített fotóival (köztük Hemingway, Matisse, Picasso).
A mostani kiállítás októberig látható a Ludwig Múzeumban, majd a tárlat egy 13 várost - Salgótarjánt, Miskolcot, Sárospatakot, Debrecent, Szolnokot, Békéscsabát, Szegedet, Szombathelyt, Győrt, Székesfehérvárt, Dunaújvárost, Paksot és Pécset - érintő országjárásra indul.
További részletek a múzeum oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap