Csillagászat a zűrzavaros 16. században
2009. június 10. 13:21 MTI
A csillagászat történetének egyik legaktívabb korszakát mutatja be az ELTE Egyetemi Könyvtárában kedden nyílt kiállítás, amely A csillagok törvényei címmel az intézményben őrzött 16. századi csillagászati nyomtatványokból ad válogatást.
Korábban
A 16. század zivataros történelmi időszak volt, tele háborúval, járványokkal és éhínséggel, a tudomány azonban fejlődött. A csillagászat gyökerei ezekben a régi könyvekben, dokumentumokban találhatóak - hangsúlyozta Érdi Bálint, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) TTK Csillagászati tanszékének vezetője a kiállítás megnyitóján.
Felhívta a figyelmet a tárlat középpontjában álló "korszakalkotó" könyvre, Kopernikusz asztrológus, csillagász és matematikus 1543-ban megjelent, De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című művére, amely "megváltoztatta a világot". Emlékeztetett arra, hogy 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, mivel 400 éve annak, hogy Galileo Galilei először használt távcsövet csillagászati megfigyeléseihez, s felfedezéseivel a csillagászat hatalmas fejlődésnek indult. Ugyancsak 1609-ben jelent meg Johannes Kepler azon munkája, amelyben közölte első két törvényét a bolygók mozgásáról.
Knapp Éva, az ELTE Egyetemi Könyvtár Kéziratok és régi nyomtatványok osztályának vezetője, a tárlat rendezője elmondta, hogy a szeptember 30-ig látható kiállítással a csillagászat egy évszázadát, akkori jelenét kívánják bemutatni a közönségnek.
A tárlat három nagyobb egységre tagolódik: az első részben a korábbi évszázadok asztronómiával foglalkozó gondolkodóinak olyan írásai olvashatók, amelyek a 16. században is megjelentek. Ezeket követik a 16. századi művek, csaknem negyven dokumentum. A kiállítás zárásaként, egyfajta kitekintésként, következő században született eredményeket, köztük Galileo Galilei és Giovanni Battista Riccioli egy-egy alapvető munkáját is láthatják az érdeklődők.
A látogató megismerkedhet például a középkori arab és keresztény csillagászatnak a 16. században is fontosnak tartott műveivel, az 1468-1469-ben Hunyadi Mátyás udvarában élő és alkotó Johannes Regiomontanus munkáival, Petrus Apianus vagy Caspar Peucer, Kopernikusz vagy Tycho Brahe nyomtatásban megjelent munkáival is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.