Emlékmű Katyn mártírjainak Óbudán

Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója, a bíráló bizottság tagja a pénteken: a tavaly szeptemberben meghirdetett pályázat "kivételesen nagy érdeklődést" keltett nem csupán a magyar, de a lengyel, a német és a norvég alkotók körében is, és a 2009. április 24-i határidőig 64 pályamű érkezett. A Fővárosi Önkormányzat és a lengyel kormány által közösen finanszírozott Katiny (lengyel írásmód szerint Katyn) emlékmű a bíráló bizottság döntése alapján Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán tervei alapján valósulhat meg, a második díjat Szemenyei-Nagy Tibor kapta, míg a harmadik helyezést Stremeny Géza, Vincze László és Kápolnás Gergely koncepciója érte el.

A győztes terv a zsűri megfogalmazása szerint "egy hatalmas fekete gránitkockát magába foglaló, áttört felületének rajzolatával erdőt imitáló, megbillent rozsdás vas kubus, a valóság egyszerű, világos, közérthető, didaktikus átirata". A bírálat hangsúlyozza, hogy a koncepciót a bizottság tagjainak többsége, a lengyel szakértők pedig egyértelműen az emlékmű céljaira leginkább alkalmas tervnek ítélték.



Az eredményhirdetés után felszólaló Demszky Gábor főpolgármester hangsúlyozta: Lengyelország határain kívül még nem állítottak emlékművet a katinyi áldozatoknak. "Nekünk, magyaroknak is fontos Katiny emlékének felidézése, az egyik totalitárius rendszer egyik legnagyobb gaztettének hazai megörökítése" - fogalmazott. A városvezető emlékeztetett arra, hogy 1939 szeptemberében a náci Németország után nem sokkal a sztálini Szovjetunió is megtámadta Lengyelországot. A szovjet hatóságok 1940 áprilisában és májusában mintegy 22 ezer fogva tartott lengyel katonatisztet, hivatalnokot és birtokost "gyilkoltak meg hidegvérrel". Ezzel a tettükkel nemcsak a lengyel hadsereget, de az értelmiséget is tudatosan lefejezték, családtagjaikat deportálták, Lengyelországban azonban a téma a szocializmus évtizedei alatt tabunak számított - tette hozzá.

Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője felidézte: a Fővárosi Közgyűlés valamennyi képviselőcsoportja és Demszky Gábor a kezdetektől egyöntetűen támogatta az emlékmű tervét. A korábban a III. kerületet vezető politikus megjegyezte: számára külön öröm, hogy az eredetileg Ferencvárosba elképzelt emlékmű végül Óbudára került, a katonavárosi amfiteátrum és az Árpád Gimnázium mellett kialakítandó Katinyi mártírok parkjába.

Mint Zsigmond Attila elmondta, a tervek szerint az emlékmű 2010 tavaszára készül el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína