Véletlenül fedezték fel a budai vár ciszternáit
2009. április 29. 11:17 Kovács Olivér
Összesen hat teremből áll az a ciszterna-rendszer, amelyet az elmúlt napokban tártak fel az eredetileg szivattyúháznak épült Várkert kioszk tőszomszédságában. A műszaki létesítményt hajdan a királyi palota vízellátására építették, ám az elmúlt évtizedekben feledésbe merült.
Korábban
A 19. század hetvenes éveinek fontos vízügyi-építészeti emléke került elő nemrég Budapest első kerületében, a felső rakparton. A feledésbe merült ciszterna-rendszer kialakítása a Várbazárt és a Várkert kioszkot tervező építészhez, a jelenlegi tér névadójához, Ybl Miklóshoz köthető.
„Egyelőre nem sikerült eredeti tervrajzot találni, így még pontosan a most előkerült ciszternák működése sem tisztázott” - mondta el Janotti Judit első kerületi műemlékfelügyelő. Az ugyan köztudomású volt, hogy a Várkert kioszk (ismertebb nevén az Ybl-kaszinó) eredetileg szivattyúháznak épült, így az impozáns torony valójában a gőzszivattyú kéménye volt, azonban a hozzá tartozó vízügyi objektumokat idáig senki sem kereste.
Most sem keresték, hiszen véletlenül bukkantak a föld alatti termekre a budai főgyűjtő csatorna kivitelezése során. A Budapesti Történeti Múzeum régészei az építkezésnél hivatalból folytattak régészeti megfigyelést, így már az első termek előkerülésénél sikerült dokumentálni a feltárást. „Összesen hat ciszterna helyezkedik el a kioszk épületétől északra, mellettük, a Duna felé, kicsit mélyebben pedig egy vízgyűjtő alagút húzódik, amelynek valamennyi teremmel kapcsolata van” - jelentette ki Magyar Károly, a múzeum régésze.
A bolthajtású ciszternák három méretben épültek, van két nagy, melyek ötször három boltszakaszosak, vagyis tízszer tizenöt méter alapterületűek. A közepesek kétszer három boltszakaszosak, a kicsik pedig egyszer három boltszakasszal épültek. Jelenleg két és fél méter magasak, azonban a padlót másfél méteres kavicsréteg fedi, így a teljes belmagasságuk körülbelül négy méter lehet.
Nyilvánvalóan kellett lennie még egy nagy gyűjtőmedencének is, a ciszternáktól délre, ennek pontos helyét azonban még nem sikerült meghatározni. A régészek ugyan rábukkantak egy eltemetett helyiségre a kioszk sarkánál, azonban a törmelék miatt nem sikerült egyértelműen a medenceként azonosítani – tette hozzá Magyar Károly. A ciszternák megtalálását is nehezítette, hogy a park kialakításakor több mint egy méteres feltöltés került a területre, így a medencék felső lebújónyílásait is föld borította.
A ciszterna-rendszer a Várbazár és a Várkert kioszk építésével egy időben, 1874 és 1879 között készült. A Duna vizét a hermetikusan zárt, csak az alagúttal kapcsolatban lévő ciszternákban elhelyezett kavicsréteg segítségével tisztították meg, majd a kioszk épületéből vezetéken nyomták fel a királyi palotához, hogy a vár ivóvíz-szükségletét biztosítsák. Később, amikor a fővárosban kiépültek a közművek, a ciszternák elvesztették szerepüket, így legalább nyolcvan-száz éve ember sem nagyon járt bennük.
A budai főgyűjtő csatorna jelenlegi építése nem veszélyezteti a ciszternákat, azonban az illetékesek még nem tudják, hogy a későbbiekben miként lehetne hasznosítani azokat. A Kulturális Örökségvédelmi hivatal szakembere szerint mint ipartörténeti érdekességek, feltétlenül megmentésre méltók, azonban esetleges későbbi bemutatásukról a tulajdonos első kerületi önkormányzat határozhat.
További fotók a műemlékem.hu cikkében
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja tegnap
- Egyszer még egy busz is átugratott a Tower Bridge csapóhídján tegnap
- A trónviszályok ingatták meg a hatalmas Perzsa Birodalmat tegnap
- Élete végéig a legitimisták egyik vezéralakja volt ifjabb Andrássy Gyula tegnap
- Életveszélyes kaland is lehetett némelyik zarándokút a középkorban tegnap
- Több száz kilométerrel odébb is ledöntötte lábukról az embereket a tunguszkai lökéshullám tegnap
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás 2024.06.29.
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok 2024.06.29.