Történészek tisztáznák az örmény népirtás részleteit

A kapcsolatok rendezéséről néhány nappal ezelőtt elért megállapodás hullámokat vetett az örmény belpolitikában, de a török államfő kiállt mellette. Szerzs Szargszján örmény elnök a vérengzések kezdetének 94. évfordulóján kiadott közleményében hangsúlyozta: "nem évülhetnek el az emberiesség elleni bűntettek sem az emberek emlékezetében, sem a történelemben, helyre kell állítani a történelmi igazságot". Ugyanakkor leszögezte: ez a folyamat nem a török nép ellen irányul, s nem előfeltétele a kétoldalú kapcsolatok kiépítésének az, hogy Törökország elismerje a népirtást.

Pénteken Jerevánban több ezren vonultak az oszmán birodalomban, 1915 és 1917 között elkövetett tömeggyilkosságok áldozatainak emlékművéhez. A vérengzéseknek és a deportálásoknak az örmények szerint másfél millió, Törökország szerint 300-500 ezer halottjuk volt. Törökország és Örményország nem vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a volt szovjet tagköztársaság 1991-es függetlenné válása óta, sőt Törökország 1993-ban lezárta a két ország közös határát, büntetendő Jerevánt az Azerbajdzsánnal kitört karabahi fegyveres konfliktusa miatt.

A történelmi vita ellenére a két ország szerdán svájci közvetítéssel megállapodott kapcsolataik normalizálásának "útitervéről". Az orosz Interfax hírügynökség pénteken a Sabah című török lapra hivatkozva részleteket közölt a rendezési tervből. A parlamentek által jóváhagyandó menetrend egyebek között előirányozza, hogy a két ország megnyitja közös határát és nagykövetségeket is nyitnak. A népirtás kérdését harmadik országok történészeinek bevonásával felállított bizottság segítségével kívánják tisztázni. A két ország gazdasági megállapodások aláírására is készül.

A négypárti örmény kormánykoalíció egyik pártja, a Forradalmi Párt - amely három miniszteri poszttal rendelkezik - tiltakozott a megállapodás ellen. A párt képviselői azzal fenyegetőztek, hogy kilépnek a kormányból. Ha a párt beváltaná fenyegetését, a kormánynak akkor is kényelmes többsége lenne a 131 tagú parlamentben.

A török államfő kiállt a rendezési erőfeszítések mellett, és úgy vélte, hogy az nem okoz gondot Törökország és a nyelvi rokonság, valamint a közös iszlám vallás okán vele szövetségesi viszonyban lévő Azerbajdzsán viszonyában sem, jóllehet ez utóbbinak területi vitája van Örményországgal. Abdullah Gül ankarai sajtóértekezletén elmondta: az utóbbi időben gyakran beszélt telefonon Ilham Aliyev azeri államfővel, s mindketten úgy vélik, a rendezési erőfeszítések Törökországnak és Azerbajdzsánnak is hasznára válhatnak.

Azerbajdzsán csütörtökön figyelmeztette Ankarát: csak akkor rendezze kapcsolatát Jerevánnal, ha az már kivonta katonáit az Azerbajdzsánba ékelődött, örmény többségű Karabahból, amelynek ellenőrzését mindkét volt szovjet tagköztársaság magának követeli. Baku attól tart, hogy elveszti a zsarolás egyik eszközét Örményországgal szemben, ha Törökország megnyitja az Örményországnak kereskedelmi szempontból létfontosságú határt, és felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Jerevánnal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet