Sok helyen bűncselekmény a holokauszt tagadása

A német jog szerint a holokauszt megkérdőjelezhetetlen történelmi tény. Aki ezt tagadja, súlyát kisebbíteni igyekszik, vagy a nácik által elkövetett bűncselekményeket helyesli, az a büntető-törvénykönyv szerint népcsoport elleni uszítást követ el, és 5 évig terjedő börtönnel sújtható.

Az egyik leghírhedtebb német holokauszttagadó az 1939-ben Baden-Württembergben született Ernst Zündel. Zündel Kanadába emigrált, ahol több hasonló elvtársával ismerkedett meg. 1970-ben angolra fordította és kiadta Thies Christophersen "A holokauszt hazugság" című fejtegetéseit. Többször perbe fogták, majd 2005-ben Németországba toloncolták, ahol 2007-ben 5 évi börtönre ítélték a holokauszt tagadásának vádjával.

Egy másik hírhedt német holokauszttagadó a jogászként végzett Horst Mahler. 1970-ben még a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egyik alapító tagja, de 2000-ben már a neonáci NPD-hez csatlakozott. Az újfasiszta párt betiltását célzó alkotmányos kísérlet idején az NPD ügyvédje volt. 2009-ben egy bíróság több ízben elkövetett holokauszttagadás vádjával összesen 11 évi börtönre ítélte.

A német vezetők az elmúlt években pártállástól függetlenül a leghatározottabban kiálltak a holokauszttagadás elutasítása mellett. A közelmúltban általános helyeslést váltott ki Angela Merkel kancellár nyílt állásfoglalása, amelyben a holokausztot tagadó Williamson tradicionalista püspöktől való egyértelmű elhatárolódásra szólította fel XVI. Benedek pápát.

Ausztriában törvény tiltja a holokauszt megtörténtének tagadását. A tilalom 1992-ben került bele az eredetileg a náci szervezetek feloszlatásáról és újjáalapításuk tilalmáról szóló, 1945-ben hozott törvénybe. A tilalmi törvény (Verbotsgesetz) kiterjed a náci eszmék és propaganda terjesztésének és a nemzetiszocialista jelképek használatának tilalmára is. A jogszabály szövege szankcionálja "a nemzetiszocialista népirtás vagy más emberiesség elleni nemzetiszocialista bűntett" nyilvánosság előtti tagadását, kisebbítését, helyeslését vagy igazolását. Büntetési tétele egytől tíz évig, különösen súlyos esetben akár húsz évig is terjedhet.

A legismertebb ilyen per David Irving ellen zajlott Ausztriában. A brit történész írásban és előadásaiban is tagadta a náci népirtás tényét. 2006-ban egy korábbi osztrák elfogatóparancs alapján őrizetbe vették azzal a váddal, hogy 1989-ben két ausztriai előadásában megkérdőjelezte az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokauszt megtörténtét. Többek között azt állította, hogy Hitler keveset vagy semmit sem tudott a holokausztról, és hogy "szemernyi bizonyíték sincs" arra, hogy a nácik a "végső megoldásra", az európai zsidóság teljes kiirtására törekedtek. A bécsi tartományi bíróság esküdtszéke 2006 februárjában három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Decemberben a büntetéséből hátralévő idő letöltését háromévi próbaidőre felfüggesztették, és az elítéltet szabadlábra helyezték.

Franciaországban 1881-ben született meg az első olyan törvény, amely büntet minden rasszista, diszkriminatív, gyűlölet- és erőszakkeltő, illetve ezekre buzdító megnyilvánulást. Ennek kiegészítéseként 1990-ben fogadta el a parlament azt a törvényt, amelynek értelmében az 1945-ös nürnbergi perben megállapított definíció szerinti minden emberiségellenes bűntett vitatása vagy tagadása, így a holokauszté is, bűncselekménynek tekintendő. A holokauszttagadás egytől öt évig terjedő börtön- és 45 ezer eurós pénzbüntetést von maga után. Az ilyen jellegű cselekedeteket elkövető személy vagy csoport ellen - feljelentés hiányában is - az ügyészség hivatalból indíthat eljárást.

Az egyik első "tudományos holokauszttagadó" Franciaországban a Lyoni Egyetem irodalom professzora, Robert Faurisson volt, aki 1979-ben küldte el botrányt kavaró írását a Le Monde című napilapnak. A revizionista gondolkodó azt állította: a gázkamrák nem léteztek, s a holokauszt zsidó propaganda. Az ő nézeteire alapozva írta meg a kérdésről óriási vitát kiváltó doktori disszertációját 1985-ben Henri Roques a párizsi Sorbonne egyetemen, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadott el a zsűri.

Jean-Marie Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke 1987-ben egy rádióinterjúban nevezte először a világháború "részletkérdésének" a nácik által működtetett gázkamrákat. Kijelentését azóta többször is megismételte. Le Pent holokauszttagadásért és egyéb gyűlöletkeltő megnyilvánulásaiért eddig közel harmincszor ítélték el pénz- illetve felfüggesztetett szabadságvesztésre.

Az utóbbi években elsősorban a magukat anticionistának mondó antiszemita iszlamista körökben tűnnek fel holokauszttagadók. Az egyik legismertebb a rasszista kijelentéseiért többször elítélt kameruni származású francia humorista, Dieudonné. Jelenlegi provokatív turnéjának sztárvendége maga Robert Faurisson, akit több ezren ünnepeltek néhány hónapja a párizsi fellépésen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország