2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Átvészelhették a bronzkori dinasztiák a sötét kort

2009. április 21. 08:30 Science Daily

Egy viszonylag jó állapotban lévő, hatalmas templomot fedeztek fel a régészek Törökországban, amelyet minden bizonnyal az i.e. 10-9. században, az úgynevezett sötét kor idején építhettek. A palotatemplom létezése a kutatók szerint finomítja a korábbi elméleteket a kulturális pusztulás korával kapcsolatban.

A Torontói Egyetem Tayinat Régészeti Projektjének (TAP) kutatói által 2008 nyarán feltárt templom alapján a szakemberek kétségbe vonja azt a mostanáig elfogadott, hagyományos elméletet, hogy a kései bronzkor és a korai vaskor közti átmenet egy erőszakos, hirtelen, és pusztító hatású időszak lehetett.

A hagyományos elképzelések szerint sötét kor idején (i.e. 13-9. század) a belső válságokkal küzdő régi civilizációkat nagyarányú külső támadások érték az őket körülvevő népek – akiket tengeri népekként ismerünk – részéről. A Hettita Birodalom összeomlott, területét elfoglalták. Hasonló nagyobb támadás kétszer is érte az Egyiptomot, egyszer Merneptah és egyszer pedig III. Ramszesz idején. A régészeti adatok ebben a korban a civilizációk összeomlásáról tanúskodnak a Mediterráneum keleti részén. A városokat Trójától Gázáig lerombolták.

Az ókori források, így Homérosz hőseposzai, vagy épp az Ószövetség vonatkozó könyvei szerint az úgynevezett sötét kor, amely nevét a források hiányáról kapta, kulturális hanyatlást, és etnikai összetűzéseket hozott. A legújabb, így Tayinatban is folytatott feltárások azonban arra világítanak rá, hogy a bronzkor egyes nagyhatalmainak uralkodóházai átvészelhették az összeomlást, és tovább vezethették birodalmukat.

Timothy Harrison, a Torontói Egyetem Közel-Keleti Régészeti Tanszékének vezetője szerint bár nagyon sok minden feltárásra vár még, azt már most is biztosan látják, hogy Tayinat egy ősi királyság központja lehetett. A leletek alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a korai vaskori Tayinatban is az ún. tengeri népek élhettek. Az ásatások során feltárták a templom déli bejáratát, amely egykor egy kövezett udvarra nézett, és ahová egy oszlopcsarnokos lépcsősor vezetett fel. A régészek luwi nyelven írt, hieroglifákkal díszített sztéléket is találtak, amelyek egykor a hatalmas udvaron állhattak, és rituális célokat szolgálhattak.

Harrison szerint a nyomok arra utalnak, hogy az épület központi termében hatalmas tűz éghetett, ám annak rendeltetését, és az ott felfedezett áldozati ajándékok és ékszerek rendeltetését még nem tudták megállapítani. A tervek szerint az ottani „szentek szentjének” rendeltetését az idén nyáron folytatott ásatások során szeretnék tisztázni. Az azonban már most is világos, hogy az nagyon sokban hasonlíthatott a jeruzsálemi templom legbelső szentélyéhez.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár