Nem hozott győzelmet a Habsburg-ház trónfosztása

A szabadságharc 1849 elején elveszettnek tűnt: Windischgrätz herceg csapatai elfoglalták a fővárost, s a kápolnai csatában vereséget mértek a magyar főerőre. I. Ferenc József ezért március 4-én kiadta (az életbe soha nem lépett) olmützi alkotmányt, amely Magyarországot részeire bontva, a koronatartományok egyikeként tagolta be a birodalomba. A kocka azonban fordult: a tavaszi hadjáratban a honvédsereg az osztrák határig kergette vissza a megtépázott osztrák hadakat.

Kossuth már az olmützi alkotmány közzététele után felvettette: nem kötelessége-e a nemzetnek méltó választ adni a kihívásra, de a Batthyány-kormány egykori híveiből alakult "békepárt" és a hadsereg egyes tisztjei akkor ellenezték a függetlenség kimondását. Az április eleji nagy győzelmek után a fővezér Görgey Artúrral és a tábornoki karral tárgyalva már nem ütközött különösebb ellenállásba. Tervét április 12-én terjesztette az Országos Honvédelmi Bizottmány, majd másnap az országgyűlés zárt ülése elé.

Az inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlés április 14-én ült össze a debreceni Nagytemplomban. Kossuth hatalmas ívű beszéde felvillanyozta a jelenlevőket, akik közfelkiáltással szavazták meg a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását és a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ez kimondta, hogy "Magyarország és a vele törvényesen egyesült Erdély szabad, független, önálló, európai állam.... A Habsburg-Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, s mivel az ország önálló államéletének eltörlésére, a nemzet legyilkolására idegen hatalom fegyveres erejét is használni nem iszonyodott, ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek nyilváníttatott a nemzet nevében... Az ország jövendő kormányrendszerét részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés egy ajkú felkiáltásával és közmegegyezéssel kinevezett kormányzó-elnök Kossuth Lajos a maga mellé veendő miniszterekkel kormányozza."

A Nyilatkozat nem váltotta be Kossuth reményeit. A gyorsan felocsúdó békepárt elérte, hogy szétválasszák a kormányzói és a miniszterelnöki tisztséget, s utóbbira a hozzájuk közel álló Szemere Bertalant válasszák meg. Elmaradt a külpolitikai fordulat is: a nagyhatalmak az erőegyensúly érdekében Ausztria fennmaradását választották, Bécsben pedig már eldöntötték, hogy segítséget kérnek Oroszországtól.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház