Avantgárd porondmester a Pompidou Központban
2009. március 19. 09:49 MTI
A 20. századi amerikai avantgárd egyik legfontosabb művésze, Alexander Calder párizsi éveiről látható szerdától kiállítás a francia fővárosban a Pompidou Központban.
Korábban
Alexander Calder (1898-1976) szobrászművész pályája során a kubizmustól az expresszionizmusig belekóstolt kora legkülönbözőbb avantgárd művészeti irányzataiba és ezekből egyéni, máshoz nem hasonlítható műveket hozott létre.
Elsősorban zseniális rajzoló volt, aki a New York-i bronxi és Central Park-i állatkertek lakóiról szinte élő, mozgó figurákat készített. A New York-i alkotót mindig vonzotta a cirkusz és amikor 1925-ben a National Police Gazette című lap elküldte a Barnum cirkuszhoz, hogy illusztrációkat készítsen, és ez a vonzalom örök szerelemmé vált. A lerajzolt figurákat elkészítette drótból, játékszerekké varázsolta őket és kezdetben ezekből fedezte művészeti tanulmányaihoz szükséges kiadásait - írta a Le Monde című francia napilap.
Calder 1926-ban telepedett át Párizsba és ott készítette el életművének máig kiemelkedő darabját, a Calder-cirkuszt. Az előadás egy cirkuszi porond makettjén folyik, amelyben Calder kézzel mozgat mindent: a parányi - drótból, bőrből, szövetből és más talált anyagokból készített - előadókat, állatokat és kellékeket. A teljes felszerelés összerakható részekből áll, melyek elég kicsik ahhoz, hogy felpakolhassák egy teherautóra, a művész magával vihesse, és bárhol tarthasson előadásokat. Kezdetben a Montparnasse-on lépett fel ezzel nagy sikerrel; 1929-ben már közel kétszáz kis cirkuszi figurája volt.
A Pompidou Központba látogatók negyedszázad után újra láthatják magát a művet, valamint az arról készített 45 perces filmet, benne a mestert, amint mozgatja az egész seregletet. Calder még az 1933-ig tartó párizsi évei alatt összeismerkedett Piet Mondriannal és hatására áttért az absztrakt ábrázolásra. Mobiles néven ismert absztrakt, mozgatható szobrait színezett fából készítette. Alexander Calder a maga módján Peter Pan volt - írta róla egy kritikus. Művészetét mindvégig játékosság, könnyedség, humor és pikantéria jellemezte.
A kiállításon, amely július 20-ig látható, Calder 300 művét mutatják be, köztük képeket New York-i realista korszakából, rajzokat, játékokat, fotókat, drótszobrokat, például a Fernand Légerről készültet, kiállításon eddig nem szerepelt filmeket, fotókat, amelyet Brassai és Marc Vaux készített róla és műveiről Párizsban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet
- Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
- Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap