Tejjel mosták le Giotto freskóit
2009. március 12. 09:12 Discovery News
Az Assisiben álló Szent Ferenc Bazilika freskóit elkészültük után tehéntejjel mosták le - derül ki egy új kutatásból, amely a restaurált épület műalkotásainak eredetét próbálta meg kideríteni.
Korábban
A felfedezésre a templomot romba döntő 1997-es földrengés után mindenre kiterjedő vizsgálat során került sor, és ennek során fedezték fel a 13. századi protein nyomait.
Az egyik leglátogatottabb középkori zarándokhelyet, Szent Ferenc (1182-1226) halála után két évvel, 1228-ban alapították. Az épületegyüttes két nagyobb templomból áll, egy sötétebb, alsó, és a Szent Ferenc kriptájára épült felsőből. Az előbbi freskóit Giotto Simone Martinival, míg az utóbbit Cimabue segédletével alkotta meg. A földrengések után a művészettörténészek attól tartottak, hogy az alkotások mindörökre elvesztek, hiszen a falfestmények több tízezer darabra törtek szét.
A restaurátorokat azonban ez sem riasztotta el, és Giotto Szent Jeromost ábrázoló képét 2002-ben 40 ezer töredékből rekonstruálták, míg Cimabue Szent Mátét ábrázoló freskóját 2005-re 120 ezer töredékből sikerült újraalkotni. Piero Pucci, a Nápolyi Egyetem biokémiai tanszékének professzora ez utóbbi az olasz történelem legbonyolultabb festmény konzerválása volt. Elmondása szerint ekkor merült fel a töredékek kémiai analízise is, és így fedezték fel a festékanyagokon a proteint is. A kutató szerint először arra gyanakodtak, hogy ez akkor kerülhetett a freskó töredékeire, amikor az épület összeomlott, ám a vizsgálatok kimutatták, hogy azokat Giotto és munkatársai kenhették a frissen elkészült képekre.
Az évszázadok során a festők számos kötőanyagot, így például tojást, tejet és halmaradványokat használtak, amelyeket külön-külön, vagy összekeverve, és olajokkal illetve más anyagokkal megspékelve kentek a falakra. A szakértők szerint a felfedezés azért is igen fontos, mert Giotto képei a modern nyugati művészet születését jelentik: a reneszánsz festőművészet elindítójaként először varázsolt élő, háromdimenziós figurákat a tradicionális merev, bizánci ikonokból. Ráadásul ez az elemezés a művek megértése mellett a konzerválási technikák fejlesztésében, illetve a művek pontos datálásában is komoly segítséget nyújthat majd.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz 12:20
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek 10:30
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap
- II. Mátyás dukátjára is licitálni lehet a Nudelman Numizmatika idei érmeaukcióján tegnap
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg tegnap