Stonehenge-től a Csepel-szigetig

2009. március 10. 08:41

Kora bronzkori harcos nép Magyarországon címmel régészeti kiállítás nyílt a Szentendrei Képtárban. A kiállítás a magyarországi lelőhelyek anyagának bemutatása mellett a híres angliai kőépítmény, a Stonehenge, valamint olaszországi és hazai példán keresztül nyújt bepillantást abba, hogy mit is jelentett a Nap, mint égitest a korabeli harcosok és családjaik számára.

Korábban

Nyugat-Európában a kőkorszak után a réz használata sok helyen az ún. harangedényekhez és néhány jellegzetes tárgytípushoz kapcsolódott. A Harangedény-kultúra leletei Marokkó északi részétől kezdve, Szicílián és a brit szigeteken át Lengyelországig és hazánkban a Csepel-szigetig terjedtek el. A kultúrára jellemző, hogy általában nagyobb folyók és a tengerpart mentén terjedt el.

Az európai őstörténet egyik legimpozánsabb edényének számító névadó vezérlelet fordított harang formáját sávos-geometrikus díszítés borította, mely időnként mészbetétet is tartalmazott. Az edényeket helyenként festették is. Magának az edénytípusnak az elterjedését a sörivás kultúrájának terjedésével hozták összefüggésbe brit kutatók, melyet megerősíteni látszanak a legújabb természettudományos vizsgálatok Spanyolországban.

A kultúra legtöbb magyarországi lelőhelyét Budapest környékén tárták fel (Albertfalva, Békásmegyer, Budakalász, Csepel-sziget, Szigetszentmiklós, Tököl). Az ásatások tanúsága szerint a kultúra népessége gerendavázas, paticsfalú házakban élt. Budakalászon az M0-ás útgyűrű megelőző feltárásának keretében felszínre került 1070 síros harangedényes temető a kultúra legnagyobb temetője Európában, és mellette a Szigetszentmiklóson feltárt 220 temetkezés is kiemeli a hazánkban előkerült leletek jelentőségét.

A kiállítás látogatható: Szentendre, Fő tér 2-5.
2009. március 3. – június. 12.

A kiállítás szerdától vasárnapig 14 – 18 óráig tart nyitva
Belépődíj: 600 Ft / fő, Kedvezményes (diák, nyugdíjas) jegy: 300 Ft