Szoborvita Szlovákiában

A pozsonyi parlament szerdán elutasította a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) törvényjavaslatát, amely korlátozta volna az önkormányzatok ezen jogait - közölte a TASR szlovák hírügynökség. Javaslatukat a nacionalisták azzal indokolták: Szlovákia magyarok lakta településeinek önkormányzatai több esetben is megakadályozták, hogy jelentős szlovák történelmi személyiségek kapjanak köztéri szobrokat vagy emléktáblákat területükön. Az önkormányzatok viszont azzal érveltek, hogy ezeknek semmi közük sincs az adott városhoz vagy faluhoz (A kérdésről részletesen szól a Múlt-kor e-folyóiratának szlovák-magyar száma).

Az SNS szerint ez a helyzet elfogadhatatlan, ezért javasolták, hogy a döntés jogát vegyék ki az önkormányzatok kezéből, s adják át a kulturális tárcának. Az ellenzék és a koalíció többsége végül is az SNS törvényjavaslatát, - amely alatt Ján Slota és Anna Belousovová pártelnök, illetve első alelnök neve is megtalálható volt - elutasította. Érdekes, hogy a javaslatot a Vladimir Meciar vezette Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) képviselőcsoportjának minden tagja is elutasította.

Az SNS a múlt héten például élesen bírálta a révkomáromi önkormányzatot, hogy Szent István magyar király szobrának nagyon gyorsan közteret talált, míg Európa védőszentjei, Cirill és Metód szoborcsoportjának esetében erre évek óta képtelen.

"Hamis és cinikus Révkomárom vezetésének döntése, hogy a Szlovák Köztársaság területén előnyben részesítette egy magyar király szobrát, miközben hosszú ideje nem képes méltóbb helyet találni a szláv hittérítők, Európa patrónusai, Szent Cirill és Metód szoborcsoportja számára" - jelentette ki Anna Belousovová Pozsonyban. Felhívta Révkomárom vezetőit, "vegyék figyelembe, hogy milyen ország területén vannak", és mihamarabb találjanak méltó közteret a Cirill és Metód-szoborcsoportnak is.

A szláv hittérítők szobrait a Matica Slovenská egyesület készíttette, s Révkomárom egyik központi terén szerette volna elhelyezni. Az önkormányzat ezt azonban nem engedélyezte. Indoklásul azt hozta fel, hogy nem létezik semmiféle történelmi dokumentum arra nézve, hogy a hittérítők valaha is megfordultak volna a város területén vagy környékén. A szoborcsoportot végül is a Matica Slovenská székházának bejárata fölötti balkonon állították fel, mert ehhez nem kellett a város engedélye.

A döntő részben magyarok lakta Pered (Vágsellyei járás) nevét a II. világháború után hivatalosan Tesedíkovóra változtatták, Tessedik Sámuelre hivatkozva. Tessediket a szlovák történetírás szlováknak tartja. A Matica Slovenská néhány éve szobrot akart neki emelni Pereden. A település önkormányzata azonban ezt elutasította. Azt állítják: Tessediknek és Perednek a falunév erőszakos megváltoztatásán kívül semmi köze sincs egymáshoz.

Belousovová a TASR-nak nyilatkozta ismételten azt állította, hogy "ez az állapot tarthatatlan".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?