Az európainál is korábban épülhetett a kanadai Stonehenge

2009. február 9. 12:16

Egy kanadai fizikus a tudományos fantasztikumba illő elmélettel rukkolt elő: szerinte ugyanis egy már korábban is feltárt régészeti helyszín valójában egy 5000 éves naptárat is magában foglaló őskori szentély lehetett, amely jóval az angliai Stonehenge és az egyiptomi piramisok előtt épülhetett.

Korábban

A hivatalos régészeti álláspont szerint a kőkör csak egy, a korai őslakosok által használt gyógyító terület lehet. Gordon Freeman, az Albertai Egyetem professzora azonban új könyvében (Canada's Stonehenge: Astounding Archaeological Discoveries in Canada, England, and Wales) azt állítja, hogy az épített szentély egy 26 négyzetkilométeres szakrális terület középpontjaként az évszakok változása mellett a holdjárásokat is pontosan előre jelezte.

Az egyetem fizikai és elméleti kémiai tanszékének munkatársaként dolgozó Freeman figyelmét 1980 augusztusában egy barátja hívta fel arra a régészeti helyszínre, amelyet mostanraa férfi a kanadai Stonehenge-ként jellemez a könyvében. A szent terület közepe Calgarytól 70 kilométerre keletre, egy magasabb hegytetőn található, és azt a régészek 1971-ben tárták fel. A vizsgálatok során arra derült fény, hogy az archeológiai emlékek nagyjából 5000 évesek lehetnek. Freeman szerint azonban az építmény sokkal régebbi, és jóval nagyobb területre lehetett hatással, mint azt akkor gondolták.

A férfi lefotózta a köveket, majd a képeket megmutatta a régészeknek, akik azonban igencsak szkeptikusak voltak, és szerintük a kört csak az olvadó gleccserek formálták mostani alakjára. Freeman azonban nem adta fel, és 28 éven át vizsgálta a különleges alakzatot, télen nyáron lefotózva, illetve részletes csillagászati megfigyeléseket is végzett a területen. A három évtizednyi megfigyelés, 12 ezer fotó, és a feljegyzések hatalmas tömege meghozta gyümölcsét: szerinte teljesen biztos, hogy egy eddig ismeretlen ősi kultúra lakhatott a térségben.

A vizsgálat alapján a köveket szabályos körbe rendezték, amelyek a nap állása mellett a Hold-ciklusokat és az esthajnalcsillag pontos helyét is évezredekre visszamenőleg megadják. Ezekből, plusz a környező hegyekből és természeti alakzatokból pedig a világ legpontosabb kalendáriumát kapjuk meg. Emellett a kövek között meghúzható 28 vonal egy szintén hasonlóképp pontos Hold-naptárat is rejt, amelynek pontos működését még nem sikerült megfejteni.

A régészek azonban egyáltalán nem örülnek Freeman kutatómunkájának: tanulmányának publikálását szinte minden lap visszautasította, és tudományos konferenciákra sem hívták meg. Szerintük a férfi tevékenysége annak ellenére tudománytalan, és nélkülöz minden szakmai hozzáértést, hogy Freeman folyamatosan a multidiszciplináris vizsgálatok mellett emeli fel szavát. Az Albertai Egyetem régésze, Jack Ives úgy gondolja, hogy Freemannek részben igaza lehet. Elképzelhető ugyanis, hogy a térségbe az Amerika más részéről érkezők hozták magukkal csillagászati tudásukat. Azt viszont ő sem tartja kizártnak, hogy a kört valóban az olvadó gleccserek alakították ki, és nagyon óvatosnak kell lenni, ha valaki hasonló elméletekkel áll elő.

Freeman eközben a könyv megjelentetésével a helyszín védelmén dolgozik, szerinte ugyanis ha a kör nem kap örökségvédelmi minősítést, akkor a helyére egy erőmű épülhet, vagy akár még ennél is rosszabb sorsa is lehet: eláraszthatják a turisták.