Teendők atomtámadás esetén

Mit tegyünk, ha az imperialisták ledobják hazánkra az atombombát? Hogyan készítsünk biztonságos óvóhelyet a kertünkben? Mit vigyünk magunkkal kitelepítéskor és hogyan védekezzünk vegyi támadás ellen? A hasonló kérdésekre az OSA Archivumban február 4-én, a korabeli propagandafilmekbe történő betekintés mellett Ungváry Krisztián és Horváth Miklós próbáltak meg válaszolni.

"Polgári védelmi filmnapokat, községi, városi vagy üzemi szinten célszerű rendezni. Rövid ismeretterjesztő előadás után néhány szakpropaganda, vagy oktatófilmet (a meg-hívott közönségtől függően) vetítsünk le, s utána kezdeményezzünk a látottakról megbeszélést, vitát, az ismeretek rögzítése céljából" - olvashatjuk "A polgári védelmi propagandamunka módszertana" (1984.) c. kiadványban. A Paranoia projektben ezeket a hatvanas-hetvenes években készült, a rendszerváltás után kidobásra ítélt filmeket digitalizálták. A tekercsek eredetileg a győri pályaudvar alatti vegyvédelmi pincéből kerültek a kuka mellé, ahonnan a MÁV művelődési házának akkori igazgatója mentette meg őket. Évekig a Mediawave szervezőjének a pincéjében tornyosultak, onnan aztán Szolnoki József független filmes közvetítésével kerültek az OSA Archívumhoz.

A projektzáró nagyszabásúra sikeredett: szerda este a Kaos Camping alkotócsoport közreműködésével falakra és vásznakra vetített filmek, és rövid mozgóképes etűdök fogadták a látogatókat. A mozgóképes installáción láthattuk, hogy miként vessük magunkat vízbe, ha ruhánk esetleg meggyulladna, de akár azt is megtanulhattuk volna, hogy miért fontos az atombomba ledobása után a sugárfertőzött tehenek lecsutakolása.

A vetítés előtt elsőként Ungváry Krisztián történész beszélt a modern polgári védelem születéséről, amelynek gondolata az első világháború második felében, a légi hadviselés kialakulásával jelent meg. Az új fegyverformák megjelenésével a védekezés új megoldásait is ki kellett találni, és a polgári lakosság védelme mindennél fontosabb lett. Érdekesség, hogy a modern pusztítás doktrínája a brit légierő nevéhez fűződik, akik elsőként a gyarmati területeiken tartották fenn így a rendet, majd később a módszer elterjedésével minden állam átvette a hadviselés ezen megoldását.

A 2. világháború aztán változást hozott: míg a Luftwaffe a pontbombázás módszerével próbálta megtörni ellenfelét, a RAF szőnyegbombázásokkal ellensúlyozta találatai pontatlanságát. Az ezek elleni védekezés Németországban igencsak jól működött: a légibombázásokban a hatmillió áldozatot célzó brit tervek ellenére „csupán” 600 ezren haltak meg. A hidegháború beköszöntével aztán egy egész más típusú légvédelmi rendszert kellett kialakítani: az atomháború réme mindennél félelmetesebb volt: előbb óvóhely-építési programot indítványoztak, majd a költséghatékonyság növelésével inkább milliókat telepítettek volna ki, amikor Magyarország területén 155 pontra nukleáris-, vagy éppen vegyi csapást mértek volna.

De hogyan is zajlott volna le a III. világháború? A Varsói Szerződés titkos tervezeteinek 2005-ös publikálásakor arra derült fény, hogy a konfliktus minden bizonnyal Lengyelország területén robbant volna ki: a NATO rakétái leghatékonyabban ezt a területet voltak képesek befogni, és a Szovjetunió sem tudta volna korábban feltartóztatni az esetlegesen előrenyomuló NATO erőket. Az összecsapás a szakértők szerint egy hagyományos fegyveres konfliktussal vette volna kezdetét, ám ez hamar megváltozott volna, amikor az egyik fél kétségbeesett helyzetében meghúzta volna az atomravaszt. Horváth szerint talán az a forgatókönyv is megeshetett volna, hogy a győzelemre álló fél mintegy előzetes óvintézkedésként mért volna atomcsapást ellenfelére.

A történészek a tervek, oktatófilmek, és katonai direktívák fényében abban mind egyet értenek, hogy a nukleáris háború következtében Európa közepe szinte teljesen elpusztulhatott volna. A két háborús fél tervei az általuk követett megoldásokat is hűen tükrözték: míg a NATO atombombái pontos területeket pusztítottak volna el, a szovjetek a pontatlanságot egy jóval nagyobb atomarzenállal kompenzálták volna.

2002-ben egyébként már előkerült egy olyan dokumentum is, amely a Magyar Néphadsereg stratégiai tervét tartalmazta egy agresszióra válaszként adott atomcsapás formájában. A terv szerint az előrenyomuló NATO csapatokat a Varsói Szerződés csapatai megállítják, sőt ellentámadásba lendülnek és Bécset atombombák segítségével a földdel tették volna egyenlővé. Ezt követően további nyugat-európai városok következtek volna, elsősorban olyanok, ahol NATO támaszpontok voltak (Verona, Vicenza). A magyar csapatok ezután Észak-Olaszországig jutottak volna, ahonnan a Szicíliáig előre törő szovjet negyedik hadsereg hátvédjéül szolgáltak volna.

A hidegháborús korszak hasonló dokumentumait a nyugati országokban már régen feldolgozták, nálunk most kezdődött a leletmentés. Az Archívum és Szolnoki József közös munkája eredményeként a filmek válogatott részletei az OSA Archívum honlapján is elérhetővé váltak, ahol a filmecskék mellett egy rövid leírás és kulcsszavas keresés is segíti a tájékozódást. A teljes anyag az intézmény kutatótermében látható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a 18. századtól az 1920-as évekig
II. Népesség, település, életmód

• Szörnyű tragédia követte a várva várt boldogságot Erdélyi János életében
• Vallástól függetlenül képviseltette magát Pest előkelősége a Dohány utcai zsinagóga felavatásán
• Hogyan ünnepeltek 170 éve a jászok és kunok?
• Részleges autonómiát hozott a kis kiegyezés