Teendők atomtámadás esetén
2009. február 7. 16:01
Különleges gyűjteménnyel gazdagodott az OSA Archívum: a Paranoia Projekt elnevezésű kezdeményezésben azokat a - rendszerváltás során a győri pályaudvar mellé kidobott - polgári védelmi filmeket digitalizálták, amelyek az 1960-70-es években egy esetleges atomháborúra készítették volna fel a lakosságot.
Korábban
Mit tegyünk, ha az imperialisták ledobják hazánkra az atombombát? Hogyan készítsünk biztonságos óvóhelyet a kertünkben? Mit vigyünk magunkkal kitelepítéskor és hogyan védekezzünk vegyi támadás ellen? A hasonló kérdésekre az OSA Archivumban február 4-én, a korabeli propagandafilmekbe történő betekintés mellett Ungváry Krisztián és Horváth Miklós próbáltak meg válaszolni.
"Polgári védelmi filmnapokat, községi, városi vagy üzemi szinten célszerű rendezni. Rövid ismeretterjesztő előadás után néhány szakpropaganda, vagy oktatófilmet (a meg-hívott közönségtől függően) vetítsünk le, s utána kezdeményezzünk a látottakról megbeszélést, vitát, az ismeretek rögzítése céljából" - olvashatjuk "A polgári védelmi propagandamunka módszertana" (1984.) c. kiadványban. A Paranoia projektben ezeket a hatvanas-hetvenes években készült, a rendszerváltás után kidobásra ítélt filmeket digitalizálták. A tekercsek eredetileg a győri pályaudvar alatti vegyvédelmi pincéből kerültek a kuka mellé, ahonnan a MÁV művelődési házának akkori igazgatója mentette meg őket. Évekig a Mediawave szervezőjének a pincéjében tornyosultak, onnan aztán Szolnoki József független filmes közvetítésével kerültek az OSA Archívumhoz.
A projektzáró nagyszabásúra sikeredett: szerda este a Kaos Camping alkotócsoport közreműködésével falakra és vásznakra vetített filmek, és rövid mozgóképes etűdök fogadták a látogatókat. A mozgóképes installáción láthattuk, hogy miként vessük magunkat vízbe, ha ruhánk esetleg meggyulladna, de akár azt is megtanulhattuk volna, hogy miért fontos az atombomba ledobása után a sugárfertőzött tehenek lecsutakolása.
A vetítés előtt elsőként Ungváry Krisztián történész beszélt a modern polgári védelem születéséről, amelynek gondolata az első világháború második felében, a légi hadviselés kialakulásával jelent meg. Az új fegyverformák megjelenésével a védekezés új megoldásait is ki kellett találni, és a polgári lakosság védelme mindennél fontosabb lett. Érdekesség, hogy a modern pusztítás doktrínája a brit légierő nevéhez fűződik, akik elsőként a gyarmati területeiken tartották fenn így a rendet, majd később a módszer elterjedésével minden állam átvette a hadviselés ezen megoldását.
A 2. világháború aztán változást hozott: míg a Luftwaffe a pontbombázás módszerével próbálta megtörni ellenfelét, a RAF szőnyegbombázásokkal ellensúlyozta találatai pontatlanságát. Az ezek elleni védekezés Németországban igencsak jól működött: a légibombázásokban a hatmillió áldozatot célzó brit tervek ellenére „csupán” 600 ezren haltak meg. A hidegháború beköszöntével aztán egy egész más típusú légvédelmi rendszert kellett kialakítani: az atomháború réme mindennél félelmetesebb volt: előbb óvóhely-építési programot indítványoztak, majd a költséghatékonyság növelésével inkább milliókat telepítettek volna ki, amikor Magyarország területén 155 pontra nukleáris-, vagy éppen vegyi csapást mértek volna.
De hogyan is zajlott volna le a III. világháború? A Varsói Szerződés titkos tervezeteinek 2005-ös publikálásakor arra derült fény, hogy a konfliktus minden bizonnyal Lengyelország területén robbant volna ki: a NATO rakétái leghatékonyabban ezt a területet voltak képesek befogni, és a Szovjetunió sem tudta volna korábban feltartóztatni az esetlegesen előrenyomuló NATO erőket. Az összecsapás a szakértők szerint egy hagyományos fegyveres konfliktussal vette volna kezdetét, ám ez hamar megváltozott volna, amikor az egyik fél kétségbeesett helyzetében meghúzta volna az atomravaszt. Horváth szerint talán az a forgatókönyv is megeshetett volna, hogy a győzelemre álló fél mintegy előzetes óvintézkedésként mért volna atomcsapást ellenfelére.
A történészek a tervek, oktatófilmek, és katonai direktívák fényében abban mind egyet értenek, hogy a nukleáris háború következtében Európa közepe szinte teljesen elpusztulhatott volna. A két háborús fél tervei az általuk követett megoldásokat is hűen tükrözték: míg a NATO atombombái pontos területeket pusztítottak volna el, a szovjetek a pontatlanságot egy jóval nagyobb atomarzenállal kompenzálták volna.
2002-ben egyébként már előkerült egy olyan dokumentum is, amely a Magyar Néphadsereg stratégiai tervét tartalmazta egy agresszióra válaszként adott atomcsapás formájában. A terv szerint az előrenyomuló NATO csapatokat a Varsói Szerződés csapatai megállítják, sőt ellentámadásba lendülnek és Bécset atombombák segítségével a földdel tették volna egyenlővé. Ezt követően további nyugat-európai városok következtek volna, elsősorban olyanok, ahol NATO támaszpontok voltak (Verona, Vicenza). A magyar csapatok ezután Észak-Olaszországig jutottak volna, ahonnan a Szicíliáig előre törő szovjet negyedik hadsereg hátvédjéül szolgáltak volna.
A hidegháborús korszak hasonló dokumentumait a nyugati országokban már régen feldolgozták, nálunk most kezdődött a leletmentés. Az Archívum és Szolnoki József közös munkája eredményeként a filmek válogatott részletei az OSA Archívum honlapján is elérhetővé váltak, ahol a filmecskék mellett egy rövid leírás és kulcsszavas keresés is segíti a tájékozódást. A teljes anyag az intézmény kutatótermében látható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap