Nagy-Britannia hamar elesett volna a III. világháborúban
2008. december 30. 18:32 MTI
Nagy-Britannia néhány nap alatt elesett volna egy nagyszabású szovjet támadás esetén, mivel hadserege olyan gyenge volt, hogy még a legfontosabb stratégiai létesítményeket sem tudta volna megvédeni - egyebek mellett ez derül ki a 30 évi titkosítás után most hozzáférhetővé tett korabeli brit bizalmas jelentésekből.
Korábban
Az 1978-ban kelt titkosszolgálati értékelések szerint a gyengén felszerelt brit haderő "reménytelen helyzetbe" került volna egy megelőző totális szovjet támadás esetén - még akkor is, ha a III. világháborút a Szovjetunió hagyományos fegyverzettel indítja el -, és nem lett volna képes megvédeni a brit területen lévő NATO-létesítményeket.
A brit királyi légierő (RAF) harci gépeinek akkoriban két, de legjobb esetben is három napra elegendő rakétakészlete volt a szovjet támadók visszaverésére. Mindössze egyetlen olyan brit légitámaszpont volt, amelyet korszerű légvédelmi rakétaüteg védett, és a más, kulcsfontosságú védelmi pontokat őrző, régebbi típusú légvédelmi rendszerekhez is csak egyszeri újratöltésre elegendő rakétamuníció állt rendelkezésre. A szovjet légierő kétszeres túlerőben volt a RAF állományához képest, és a brit királyi haditengerészet aknaszedő flottája meg sem közelítette azt a méretet, amelyre az esetleg elaknásított brit kikötők megtisztításához lett volna szükség.
A korabeli angol titkosszolgálati értékelések szerint a szovjet hadsereg különleges egységei "legázolták volna" az életfontosságú katonai és politikai létesítményeket védő brit alakulatokat. A brit sajtóban idézett, a titkosítás alól most feloldott 30 évvel ezelőtti bizalmas jelentések egyike úgy fogalmaz: a brit földön állomásozó, vagy átvonuló NATO-erők súlyos korai veszteségei miatt "hamar nukleáris szintre eszkalálódhat" a konfliktus, jelentősen lerövidítve a politikai megoldáshoz rendelkezésre álló időt.
Totális atomtámadás esetén a brit hadsereg becslése szerint 200, egyenként három megatonnás töltet hullott volna katonai és polgári célpontokra Nagy-Britanniában. James Callaghan akkori brit munkáspárti kormányfő védelmi miniszterének, Fred Mulleynak egy magánbeszélgetés során azt mondta a jelentések láttán, hogy a helyzet "botrányos". Callaghan egy fennmaradt, kézzel odavetett széljegyzetében azt írta: "az ég irgalmazzon nekünk, ha kitör a háború..."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap