Megünnepelték a román egység napját

2008. december 9. 11:49 Zahorán Csaba

A múlt hétfőn kellemesen meleg, napfényes időben megtartott rendezvény békés, nyugodt légkörben zajlott, magyar-román ellentétek nélkül - noha a megemlékezés kapcsán a múltban időnként előfordultak kisebb-nagyobb súrlódások. 1918. december 1., a "Nagy Egyesülés napja", ugyanis a román nemzeti egységtörekvések beteljesülésének dátumaként van jelen a román köztudatban, míg az erdélyi magyarok számára ugyanez a nap a történelmi Magyarország felbomlásának egyik döntő időpontját és a kisebbségi lét kezdetét jelképezi.

Korábban

December elsejét 1990 nyarán választották Románia nemzeti ünnepévé, amely a kommunista időszakban bevezetett augusztus 23-át, az 1944-es "román kiugrás” évfordulóját váltotta fel. Románia nemzeti ünnepével az országban élő magyar kisebbség - érthető módon - nem igazán tud azonosulni. 2001-ben például Csíkszeredában övezték feszültségek a megemlékezést, 2002-ben pedig Adrian Năstase és Medgyessy Péter budapesti koccintása borzolta fel a nemzeti kedélyeket. Ám azóta szerencsére többnyire nyugodtan telik az ünnep, idén pedig inkább az egy nappal korábban megtartott parlamenti választások álltak a politikusok és a média érdeklődésének középpontjában.

Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye székhelye, Marosvásárhely után a Székelyföld második legnagyobb városa. Több mint hatvanezer lakosának közel 23,4%-át románok alkotják. A román szavazatok szétaprózódása következtében ugyan a város vezetését rendszerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) adja, de a helyi románok számos civil szervezetet, társulatot és egyesületet működtetnek. A december elsejei rendezvények is közösségi életük fontos elemét képezik. Noha a román trikolórokat viselő ünneplők szemlátomást főleg a város román lakosai közül kerültek ki, a tömegben magyar szót is lehetett hallani.

A megemlékezés reggeli hálaadó istentisztelettel kezdődött a Szent Miklós ortodox katedrálisban, majd a résztvevők átvonultak a Vitéz Mihály térre. Az Observatorul de Covasna helyi román napilap 1500 résztvevőről számolt be, akik között jelen voltak a központi és a helyi hatóságok, a hadsereg, a politikai pártok, a kulturális, tudományos és egyházi intézmények képviselői, továbbá a különféle civil egyesületek, ligák és alapítványok tagjai, veteránok, diákok, újságírók és egyéb érdeklődők.

György Ervin, Kovászna megye prefektusa ünnepi beszédet mondott, ami után egyházi szertartás következett, majd a pártok és egyesületek képviselői elhelyezték koszorúikat Vitéz Mihály vajda szoborcsoportjának talapzatán. A koszorúzást a felsorakozott katonai és karhatalmi egységek díszmenete követte, őket pedig román népviseletbe öltözött lovasok, lobogókkal a kezükben. A programot helyi és meghívott együttesek fellépései egészítették ki, majd a résztvevők eljárták az egyesülés hóráját (körtáncát).

A megemlékezés kapcsán az Observatorul de Covasna megemlítette, hogy az ünnepségtől távol maradt mind a város polgármestere (Antal Árpád, RMDSZ), mind a megyei tanács elnöke (Tamás Sándor, RMDSZ), akinek csak a helyettese jött el koszorúzni, de szintén nem voltak jelen a helyi RMDSZ-es parlamenti képviselők sem. Ioan Solomon ügyvéd, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Polgári Fórumának elnöke a magyar politikusok hiányzását úgy értelmezte, hogy a távolmaradók ekként jelezték, hogy "nincsenek velünk, és hogy továbbra is elkülönülve kell élnünk, mindenki a saját világában.” - idézte a román napilap.

A majálishangulat ellenére Solomon szavai azért sejtetni engedték, hogy a székelyföldi magyar-román viszony - legalábbis az elitek szintjén - korántsem teljesen problémamentes. Igaz, az ünnepséget ez most nem nagyon befolyásolta. A románok ünnepeltek, a magyarok pedig élvezték a szabadnapot. Mindenki a saját világában.