Klímaváltozás hozta el a Római Birodalom bukását
2008. december 9. 09:53 Science Daily
A Római Birodalom bukásáért egy több száz éven át tartó globális felmelegedés volt a felelős - állítja egy amerikai és izraeli geológusokból álló kutatócsoport.
A szakértők egy Jeruzsálemhez közeli barlang cseppkövein végzett kémiai analízis alapján készítették el a Mediterráneum i.e. 200 és i.sz. 1100 közötti részletes klímatérképét. A Quaternary Research tudományos szaklap hamarosan megjelenő számában olvasható elemzés szerint az i.sz. 100-700 közötti egyre szárazabb időjárás okozhatta a rómaiak és bizánciak térségben gyakorlott hatalmának elvesztését is.
A John Valley professzor és Ian Orland doktori hallgató által végzett kutatás során a Jeruzsálemhez közeli Szorekh barlang álló cseppköveit elemezték. A szakértők szerint ez olyan, mintha a fák évgyűrűit vizsgálnánk: az egyes rétegek esetében azonban itt nem a szélességet mérték és elemezték, hanem a kémiai összetevők arányát.
Az oxigénizotópok arányának mérése és más kémiai vizsgálatok alapján kiderült, hogy a cseppkövek i.e. 200 és i.sz. 1100 között nőttek meg. A korábbi, általában apró fogorvosi fúrókkal vett mintákon végzett kutatások 10-100 éves pontossággal jelezték az eseményeket, ám a mostani tesztek során egész más irányból közelítették meg a mintákat. Azokba ugyanis a milliméter alig századrészét kitevő ion mikroszondákat fecskendeztek, amelyek a korábbi teszteknél legalább 100-szor részletesebb eredményeket hoztak. Ennek alapján az egyes évek, sőt évszakok időjárási viszonyaira is következtetni lehetett.
A vizsgálat kimutatta, hogy a Mediterráneum keleti térségében i.sz. 100 körül lett szárazabb az időjárás, amink hatására a római uralom egyre jobban meggyengülhetett. Bár a kutatók az összefüggéseket nem tudják minden kétséget kizáróan bizonyítani, „ez egy nagyon érdekes párhuzam”.
A vizsgálatok ezzel nem értek véget: a szakemberek most a 19 ezer éves mintákon végzik el ugyanezeket a teszteket, amikor a globális felmelegedés során 4-5 Celsius fokkal emelkedett meg az átlaghőmérséklet. Ennek segítségével talán sikerült megérteni, hogy az időjárási változások miként követik az hőmérséklet gyors emelkedését.
A kutatók reményei szerint a barlangban talált mintákkal az Antarktiszon és Grönlandon készített klímatérképhez hasonló mintát kaphatnak majd, ami azért is lesz érdekes, mert a világnak erről a területéről még sosem készítettek hasonlót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hírnevet és hatalmas adósságot hozott Feszty Árpádnak a monumentális körkép 19:05
- Népszerűtlensége miatt megszűntették hazánk első buszjáratát 15:05
- Igazi mestere volt a szép magyar beszédnek Básti Lajos 12:20
- Antonescu teljesen el akarta tüntetni a zsidóságot Romániából 10:35
- Kezdetben kompokkal szállították át a transzszibériai vasút szerelvényeit a Bajkál-tavon tegnap
- Több tucatszor támadták Nagy-Britanniát a német zeppelinek tegnap
- Rendezőként és zeneszerzőként is elkápráztatta Hollywoodot Clint Eastwood tegnap
- Elszántan harcoltak, de a britek taktikája végül felmorzsolta a búrok ellenállását tegnap