Sírrablók és kincskeresők Németországban
2008. december 9. 10:54
Az elrejtett kincsek felkutatásának története az ősidőkre vezethető vissza. A romantikus felfogás alapján a kincskeresők afféle kalandoroknak tűnhetnek, azonban szakszerűtlen tevékenységük a régészeti leletekből nyerhető információk megsemmisülését okozzák. A németországi Biberach múzeumának Sírrablók-kincskeresők című új időszaki kiállítása az így előkerült leleteket mutatja be.
A kincskeresők "lelkesedése” napjainkig töretlen: a német rendőrség közel 1000 sírrablóval számol. Az új technikák (fémkereső, GPS) segítségével az amatőr régészek és a kincskeresők komoly előretörést értek el a rejtett értékek felderítésében. Sajnos sokszor a hozzá nem értésük miatt semmisül meg a valódi régészeti „kincs”: a leletekből nyerhető sokrétű információ. A régészek ugyanis a leletkörülmények, -összefüggések és a feltárás során tett megfigyelések segítségével tudnak minél több információt gyűjteni, amely kiemelten fontos a végkövetkeztetések levonása szempontjából. A tudományos kutatás ezért az összefüggések vizsgálatára, nem pedig magukra a tárgyakra helyezi a fő hangsúlyt. Ezzel szemben a kincskeresőket csupán a leletek érdeklik.
Az időszaki kiállítás érzékletesen világít rá, hogy a leletek a földből hozzá nem értő történő kivételénél hogyan tűnnek el a pótolhatatlan információk, és ezáltal a múltunk egy darabja miként válik rekonstruálhatatlanná. Sírrablás talán azóta létezik, amióta a holttesteket gazdag mellékletekkel temették el. Így például egy 2006-2008 között feltárt ludwigsburgi temetőnek több mint 90 %-át még az ókorban kirabolták. A sírok fosztogatói feltehetően korai keresztények lehettek.
A „sírrablók alagútjában“ nevű részben jelentős kincsleletek és tárgyak tekinthetők meg, többek között a 17. századi boxberg-schweigen-i 2500 darabos éremlelet, illetve az Egesheim melletti ún. „Heidentor” korakelta áldozati helyről (i.e. 7-4. század.) származó fibulák, ékszerek, fegyverek és további leletek a, valamint az eschenz-i arany poharak (Svájc, i.e. 2500–1600 körül).
A kincsrablók jelenléte a Kárpát-medence országaiban is tetten érhető. A kincseket először a 18. század második felétől kezdték célzottan keresni, sőt a napóleoni háborúk idején állami vállalkozás keretében egy katonatiszt vezetésével próbáltak rálelni a dák kincsekre, amelyekkel a viaskodások miatt üressé vált kincstárat kívánták feltölteni. Kutatásaik azonban nem vezettek sikerre, ahogy a hivatali aktákban oly sokszor előforduló beadványok alapján másokéi sem. Elsősorban a véletlennek köszönhetően bukkantak azokra a kiemelkedő leletekre (pl. nagyszentmiklósi kincs, szilágysomlyói és osztrópatakai leletek), melyek egy-egy korszak kutatását ma is meghatározzák. Mivel az államkincstár szintén részesedett a leletek értékéből, így a hatóságok kiemelten figyelték, hol és kik találnak nemesfém tárgyakat (ékszerek, érmek stb.) és igen nagy hatékonysággal jártak el az ügyekben.
Az 1867-es kiegyezés után a sorra szerveződő régészeti egyletek, valamint a régiséggyűjtők törekedtek az előkerült tárgyak megmentésére és a leletkörülmények tisztázására. Tevékenységüknek köszönhetően született meg a múzeumok országos hálózata. Míg a pártállam idején a kincskeresés, éppen a nemesfém tárgyak miatt, az el nem tűrt tevékenységek közé tartozott, addig a rendszerváltással együtt sorra jelentek meg a hivatásos és amatőr "kincsvadászok”. Míg nagy részük elsősorban érdeklődésből és érdeklődés szintjén járja a vidékeket, addig itt is azok okozzák a súlyos problémát, akik üzletszerűen űzik ezt a tevékenységet. Működésük súlyos károkat okozott és okoz a régészeti kutatásnak, ám az utóbbi időben a hatóságok komolyabban figyelnek rájuk, és ennek köszönhetően egyeseket sikerült tetten is érni és a leleteket lefoglalni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap