2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Indiana Jones és a végzetes hibák mozifilmje

2008. június 13. 12:09

A peruiak többsége meglepőnek tartja, hogy az alkotásban bemutatott történeti tények annak ellenére is tévesek, hogy a valós információkból is igencsak pofás film kerekedett volna.

A film túlnyomórészt Peruban játszódik, ám a helyiek igencsak csóválják a fejüket annak tévedései miatt - számolt be róla a Reuters. Ilyen az a jelenet, amikor a leghíresebb kincsvadász szinte érkezésekor beszámol fiának arról, hogy a bennszülött kecsua nyelvet akkor tanulta meg, amikor a mexikói forradalmár, Pancho Villa fogságában volt.

Édesmindegy, hogy nácik vagy oroszok fogságában

Villa és forradalmárai 1916-ban valóban elfoglalták az új-mexikói Columbus városát, ahol az 1990-es években bemutatott, Indiana Jones ifjúkorát felelevenítő tévésorozat szerint fogságba ejtették a régészt. Üröm az örömben, hogy Villa emberei egytől egyig spanyolul beszéltek, így a csak délebbre, Peru, Bolívia és Ecuador területén beszélt kecsuát tőlük biztosan nem ismerhette meg.

A nyelvi kérdés később is előkerül: a film végén közép-amerikai maja harcosok veszik körbe Indyéket a perui dzsungelben, és kecsuául beszélnek hozzájuk; a valóságban bár a térségben több száz más nyelv él, a kecsua nincs közöttük. A perui Nemzeti Könyvtárat vezető Hugo Neyra szerint "ez botrányos tévedés".

A film egyébként egy igazi B-kategóriás alkotás, méghozzá a gyengébbik fajtából: futóhomok, emberevő hangyák és hatalmas hawaii vízesések hátráltatják a hőst felfedezőútján. Ezek közül - meglepő módon - egy sem található a perui Amazóniában, ahol El Dorado legendás városát keresik.

A perui szakértők azonban a legkomolyabb sértésnek azt tartják, hogy Spielberg és Lucas Chichén Itza maja piramisának pontos másolatát helyezte el a dzsungel mélyén. A történészek szerint kezdeti lelkesedésük csalódottságba váltott, hiszen míg korábban örültek, hogy Spielberg és Lucas végre az amerikai kontinens múltjával foglalkozik, ennek meg is lett az eredménye: a direktor és a forgatókönyvíró langyos masszává gyúrta össze az egymástól térben is időben is távol álló civilizációkat.

Teodoro Hampe történész szerint a film a tipikus amerikai megközelítést mutatja, amely szerint Latin-Amerika országai között az égadta világon semmilyen különbség sincs.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár